Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna
Belgium
18:002024. június 17.
Szlovákia

Biznisz és szerelem – ötszáz év magyar menyasszonyai a Nemzeti Múzeumban

2023. december 20. 16:44

Az év egyik legötletesebb és a legtöbb gondolkodnivalót kínáló tárlatával rukkolt elő a Nemzeti Múzeum. Az ötszáz évet átfogó, nagyszabású Magyar Menyasszony kiállítás egyszerre esküvő-, nő- és társadalomtörténet, ahol a tárgyaknál is fontosabb a rengeteg személyes sztori.

2023. december 20. 16:44
null
Farkas Anita

Minden kislány arra vágyik, hogy egyszer majd királynőként vonuljon élete szerelmével az oltár elé. Vagy mégsem? A Nemzeti Múzeumban a héten megnyílt Magyar Menyasszony kiállításban éppen az a jó, hogy nem foglal állást ebben a kérdésben, miközben nagyon okosan megmutatja, az elmúlt fél évezredben hogyan változtak a hazai esküvői szokások – és vele a házasság intézménye. 

Nem csak a ruhák változtak, a nők státusza is a társadalomban

Az emberi élet születés és halál mellett talán leginkább sorsfordító eseményéhez (pártalálás, majd az életek összekötése) manapság leginkább a szerelem érzését társítjuk, a múlt azonban jóval kevésbé volt romantikus.  A nincsteleneken kívül szinte minden társadalmi rétegben gyakran a gazdasági – a legfelsőbb szinteken pluszban a politikai – érdekek terelték össze a házasulandókat, a fiatal lányok egy része pedig, társadalmi hovatartozástól függetlenül, szinte biztosan nagy traumaként élte át a nászéjszakát. 

Akárhogy is, a házasságnak a sok száz év alatt sem sikerült kimennie a divatból, 

hála azoknak a kitartó pároknak, akik mindennek ellenére megmutatták, lehet ezt jól is csinálni. Ahogyan az esküvőt mint egy másik életszakaszba beléptető ünnepi rítust sem felejtettük el; életünk nagy napját, akárcsak régen, most is szeretjük alaposan megünnepelni. Ennek az ünneplésnek a változásai pedig nemcsak arról mesélnek, hogyan lett egyre másabb mondjuk a hazai menyasszonyiruha- és esküvőikellék-divat, hanem ezzel szorosan összefüggően arról is, mi történt a nőkkel, sőt az egész magyar társadalommal ötszáz év alatt.

A falusi lányok a 20. századig az ünnepi népviseletben mentek férjhez

A kezdőpont nem véletlen: a Nemzeti Múzeum őrzi Mária királyné 1522-ből való menyasszonyi ruháját, amely Magyarország legrégebbi esküvői ruhának tartott öltözéke, és egész Európában is csak egy korábbról származóról tudunk. Ezzel a  burgundiai hatást és a német reneszánsz ízlésvilágát is magán viselő zöld selyemdamaszt darabbal, illetve Habsburg Mária és II. Lajos magyar király elrendezett házasságból szerelemmé vált történetével indul a fél évezredes utazás, amelynek utolsó állomása a Randivonalon összetalálkozott Vanda és Gyula „low budget” esküvője. Ezek fogják keretbe az összesen ötven, valóban a társadalom minden rétegéből vett „összejövős-esküvős” sztorit, illetve a hozzájuk kapcsolódó tárgyi emlékeket, mindebből pedig az egyediségek ellenére is kibontakozik egy ma is megfontolandó tanulság: 

a házasság nem egynapos királyság, és a divatból vagy nyomásra köttetett frigyek ritkán hoznak tartós boldogságot. 

A Magyar Menyasszony tárlat azonban nem csak e miatt a változatosságban megbújó ismerősség miatt annyira érdekes. A fizikai megvalósítás szintén elég jól sikerült: bár külön termekben láthatjuk többek között a fehér és színes menyasszonyi ruhákat, a népi viseleteket a középpontban egy lenyűgőző esküvőiemlék- és pártaoszloppal, a kellékeket vagy az esküvőre, házasságra való jelenkori művészi reflexiókat (fotósorozatok, Karcis Gábor immerzív lakodalmi asztala stb.), az egész a végére valahogy mégis nagyon szép egységet alkot.

Karcis Gábor: Lakodalmi asztal 2023 (immerzív tér, video mapping)

Ez a ritkán tapasztalható tartalmi-formai összhang az ötletgazda, kurátor Simonovics Ildikó évtizedes munkáját dicséri. A divattörténész több mint tíz éve foglalkozik ezzel a „szerelemprojekttel”, amely köré – egyáltalán nem sokadlagos célként – mára óriási közösség épült: a három esztendeje létrehozott Magyar Menyasszony Facebook-oldalnak közel tizenkétezer tagja van, a kiállításra pedig nagyjából ötszáz tágyfelajánlás érkezett a meghívóktól a pártákon át a különböző ruhadarabokig – ezek egy része látható is. 

De ami talán még ennél is fontosabb, és bőven túlmutat egy mégoly jól sikerült időszaki kiállítás keretein, hogy a csatlakozók lassan elkezdték megosztani a saját vagy még gyakrabban a szüleik, nagyszüleik hol boldog, máskor szomorú vagy tragikus (háborúk, holokauszt) élettörténeteit is. 

Számomra pedig – mondja Simonovics Ildikó – ez a Magyar Menyasszony projekt igazi küldetése: 

minél több sorson keresztül felmutatni a feleségek, anyák hétköznapi heroizmusát. 

És összehozni a generációkat. Hogy az unokák az előkerült fényképek apropóján beszélgessenek a nagymamákkal, tiszteljék, becsüljék meg őket azért, hogy a miénknél sokkal súlyosabb korokban is sziklaszilárdan helytálltak.

A Magyar Menyasszony című kiállítás 2024. augusztus 25-ig látogatható, részletek a Magyar Menyasszony honlapján.

A Magyar Menyasszony kiállításhoz kapcsolódóan megjelent, Kiss Erika, Orgona Angelika és Simonovics Ildikó szerkesztette tanulmánykötet sokféle szempontból, több tudományterület kiváló kutatóinak segítségével járja körbe ezt a sokrétű és izgalmas témát. Az első részben a házasodási hagyományok és szabályok témakörében olvashatnak arról, hogy századokkal ezelőtt és a közelmúltban mit viseltek, mit fogyasztottak erdélyi főurak és felvidéki munkások, hogyan koreografálódott az ünnepi eseménysor, ha katonatiszt volt a vőlegény, ha zsidó a menyasszony vagy özvegy, mit jelentett a nászéjszaka a tanult polgárlánynak és az álszemérem áldozatainak. A második rész írásai valamilyen okból ismert, fontos, érdekes vagy szívszorító menyasszonytörténeteket mutatnak be: a nagyhercegnőt, a költőfeleséget, a milliomosnőt, az önfeláldozó politikusfeleséget, a dinasztikus küldetést teljesítő királyi hercegnőt, a kitelepített parasztlányt, az imádott, vagy éppen messzire bujdosó színésznőt. A harmadik rész a menyegzői reprezentációt mutatja be a legrégibb ismert királyi menyasszonyi ruhától a lakodalmi fogásokon és rigmusokon át az ajándékokig, és nem utolsósorban a nagy pillanat megörökítéséig.

 

Nyitókép és fotók: MTI/Balogh Zoltán

 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!