A cukrászüzletet a történelem során sem az 1848-as forradalom, sem a II. világháború nem tudta kikezdeni... aztán jött V. Naszályi Márta.
Ahogy arról a Mandineren is beszámoltunk, kellemetlen történések zajlanak a híres Ruszwurm Cukrászda körül, pedig a történelem során sem az 1848-as forradalom, sem a II. világháború nem tudta kikezdeni – a mostanra jogi csatározások színhelyévé vált, egykor jobb sorsra érdemes – boltocskát.
A cukrászdával kapcsolatban nemrég botrány robbant: „vesztegetési kísérletről”, „korrupcióról” szóltak a sajtóhírek,
amelyek szerint a helyi önkormányzat nevében több tízmilliós „védelmi pénzt” kértek Szamos Miklós – jelenlegi tulajdonostól – azért, hogy megtarthassa üzleteit,
így a Ruszwurm Cukrászdát is. Az ajánlat két cukrászdát érintett: a Koronát és a Ruszwurmot – olvasható Szamos Miklós nyilatkozatában.
V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere 2023. október 9-én, közösségi oldalán cáfolta a megjelent sajtóhíreket. „Szamos úr állításai nevetségesek, korrupcióval vádolni valakit azonban nem lehet következmény nélkül. Az ügyben feljelentést teszek rágalmazás miatt, ha pedig a bíróság Szamos urat bírság megfizetésére kötelezi – amiben biztos vagyok –, az összeget jótékony célra fogom fordítani” – írta a kerületvezető.
A botrány legfrissebb fejleménye, hogy az ügy odáig fajult,
hogy december 4-én a Budavári Önkormányzat végleg bezáratja a Ruszwurmot.
Ezt is ajánljuk a témában
Sajtóinformációk szerint december negyedikén a Budavári Önkormányzat bezárathatja az ország egyik leghíresebb cukrászdáját. Megkérdeztük az érintetteket, valóban így lesz-e.
A budai várban, a Szentháromság utca 7. számú házban 1827-ben kezdte meg működését Schwabl Ferenc cukrász, és e helyen máig megszakítás nélkül működik egy nem annyira fényűző, mint inkább családias hangulatú, patinás cukrászda. Az alapító három év múlva meghalt, utóda az özvegyet feleségül vevő Richter Lénárt lett, aki előzőleg József nádornál volt udvari sütő.
Richter idejében egy (állítólag Krautsiedler nevű) krisztinavárosi asztalosmester és Dunaiszky Lőrinc szobrász álmodták meg és alkották remekbe a máig fennmaradt berendezést, amely megkapóan sugározza a biedermeier hangulatot,
azét a korét, amelyben az édességek élvezete a legjellemzőbb örömök közé tartozott.
A híres berendezés túlélte az 1848-as szabadságharcot, és a II. világháború ostromát is, azóta pedig védetté nyilváníttatott.
„A cseresznyefából készült mahagóni berakásos pult mögötti, faoszlopokkal határolt ajtó mintha a régi Buda regényes világába vezetne. Két oldalán üvegszekrények, bennük aranyozott asztaldíszek csillognak és másfél század cukrászdivatjának csecsebecséi: száz és száz formájú művészi figura, gitározó lány, bébikalapos bakfis, cukros nippek, házaspár egy skatulyán, melyben szaloncukor volt, nő menyasszonyi fátyolban, egy tisztelt úr frakkban, püspökök, süvegük alatt drazséval, kezeikben piros zászló, hónuk alatt imakönyv, szép lovacskák, le lehet venni a nyakukat és cukor van a hasukban, húsvéti tojások, angyalkák aranyos dobozokon. A bejárattal szemben nőszobrok, az ajtó fölött az óra lapja körül napsugarak lövellnek szét, efölött sas dacol az idővel” – olvasható a hangulatos leírás a cukrászda honlapján.
A cukrászat mestersége a férfiak művészete volt sokáig. De a Ruszwurm ebben a tekintetben is formabontó volt, hiszen egyedül itt tanulhattak lányinasok. Ám a cukrászdának más kötődése is van a nőkhöz, ugyanis különös módon a cukrászda mindig női ágon öröklődött: Schwabl özvegyét Richter vette el, az unokahúgát Müller, az ő lányát Ruszwurm Vilmos, aki ott inaskodott, ott szabadult fel, majd mint tulajdonos ő adta az üzlet nevét, és 1884-től 1922-ig vezette a cukrászdát. Ruszwurm Vilmost a hazai cukrászat egyik vezető egyéniségeként emlegették, üzlete népszerűsége a két háború között is megmaradt.
Az 1960. évi felújítás során egy üzleti könyv került elő az 1883-1890 közötti évekből.
E szerint a megrendelők többsége főnemes volt, közülük néhányan gyakran hetenként kétszer is szerepeltek.
Vagyis akkoriban a főnemesi háztartások már nem házi cukrászaik révén elégítették ki szükségleteiket, mint még a század elején, hanem ők is már kisiparosnál vásároltak. A rendelők másik nagy csoportját minisztériumi tisztviselők, tanárok, katonatisztek, mérnökök képezték, csak kis számban találunk iparosokat, néhány gazdálkodót, budai szőlőbirtokost.
A Ruszwurmot – azon túl, hogy Sissi egyik kedvenc cukrászdája volt – a bolt üzleti könyveinek tanúsága szerint az Andrássyak, Deák Ferenc, vagy az Eötvösök is látogatták. De ide lépett be, ezt az enteriőrt láthatta a szomszédos Dísz téren lakó gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, Horthy István (Horthy Miklós kormányzó fia) felesége is, miközben forró csokoládét kortyolgatott, illetve ide járt be Sissi társalkodónője, Ferenczy Ida is, aki itt vásárolt naponta reggelit az osztrák császárnénak és magyar királynénak.
Sissi többnyire jegeskávét, finom illatú, leheletkönnyű kuglófot és fodormenta rudacskákat fogyasztott.
A cukrászda ma sem szűkölködik neves vendégekben, hiszen Arnold Schwarzeneggertől kezdve a szlovén államfőig, nagyon sokan fordultak már meg a híres épületben.
Nyitókép: Ruszwurm Cukrászda honlapja
Aki ezt a finomságot szeretné karácsonykor az asztalra tenni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Noha a dubai csokis bejglit a vállalkozószelleműek saját kezűleg is elkészíthetik!
Úgy tűnik, véget érhet az évek óta tartó jogi csatározás Sissi kedvenc cukrászdája körül.
A süteményben megjelenik a magyar trikolór mellett a víz kékje is.
„Ezért az árért a Wörthi-tó partján senki egy szót sem szólna” – mondta Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
„Senkinek nem ajánlom” – nyilatkozott a fagyiról a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke.
Mákos vagy diós? Netalántán egy különleges verzió? Hallott már a káposztás bejgliről?
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
