Az ember alkotta, és az ember is teheti tönkre – mozikban a Tisza-tóról szóló különleges természetfilm

A szegény ember Balatonja, mondták rá a kilencvenes években, pedig a Tisza-tó már az idő tájt is a saját jogán varázsolta el az arra a vidékre érkezőket. Igaz, a turisták száma akkoriban meg sem közelítette a mostani, főleg a nyári időszakban az országnak erre a felére kalandozókét; az infrastruktúra folyamatos fejlesztése révén –

pedig valószínűleg még kedveltebb úti céllá válik majd ez a vidék. Ami egyrészt jó, hiszen munkát ad a tó környékén élőknek, másrészt ahogyan az lenni szokott, a hirtelen ide özönlő rengeteg ember óriási károkat is okozhat ebben a különleges hal- és vízimadár-paradicsomban.

Többek között ezért is született meg Szendőfi Balázs egész estés filmje, a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom, hogy az idén májusban éppen ötvenéves, mesterségesen létrehozott Kiskörei víztározó, amelyet egy ideje már Tisza-tóként ismerünk, értékeire úgy hívja fel a figyelmet, hogy közben finoman edukál is. Mert hiába gondolnánk mára evidenciának, hogy az ember – az ő jólétét és hosszú távú túlélését is biztosító természet vendégeként  – nem hagy maga után szemetet vagy nem száguldozik motorcsónakkal csak azért, hogy megmutassa, ki az úr a háznál, úgy látszik, ez koránt sincs is. Legalábbis nem lehet elégszer elmondani, az ilyesmi milyen, akár visszafordíthatatlan károkat okoz a környező élővilág és így végső soron a mi számunkra is.

Mindez szerencsére nem azt jelenti, hogy az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) felkérésére született, a műfajhoz képest szokatlanul hosszú alkotás túlságosan didaktikus, ebből fakadóan unalmas lenne. Éppen ellenkezőleg, 

Együtt és külön-külön összesen egy évig forgattak, és ez a folyamatos jelenlét biztosította, hogy valóban láthassuk az 1999 óta UNESCO világörökség tó összes arcát a téli befagyás-jégzajlástól a felvételek idején különösen súlyos nyári aszályos időszakon át a csodálatos őszi jelenetekig. Közben egy-egy színes kis sztorival megtámogatva szinte észrevétlenül tanuljuk meg az itteni lakók nevét: bakcsó, szürke gém, üstökösgém, nagy kárókatona, barna rétihéja, küszvágó csér, többféle cankó stb. És persze a halak: dévérkeszeg, busa, ponty, csuka, réticsík, és még sorolhatnánk hosszasan.

Az alkotók, elsősorban az író-rendező Szendőfi Balázs, ugyanakkor jól felismerték, hogy a szép képek és az apró történetecskék sora önmagában még kevés lenne hozzá, hogy egy valóban unikális legyen a végeredmény. 

a Tisza-tó partján felnőtt, a Tisza folyóhoz is ezer szállal kötődő Ljasuk Dimitry (A Tisza nevében, Jóreménység-sziget) így nemcsak lelkes narrátora, hanem a tájjal és annak lakóival már-már egyenértékű szereplője is lett a mozinak: vele együtt törjük a jeget, evezünk a tavon vagy visszük át a bébiteknőst a számára halálos csapdákat rejtő bicikliúton. Lelkesedése, rajongása néhol ugyan kicsit túlzónak tűnik, de a személyes kötődés miatt ugyanakkor érthető-átélhető is. Akárcsak a lírai szövegekért felelős Szendőfié, aki korábban szintén forgatott már a Tisza-tóról (A Szőke-tó – A Tisza-tó hat évszaka).

És amit szintén meg kell említeni a sok pozitívum ráadásaként, az a kiváló, a dramaturgiához szinte tökéletesen illeszkedő zene. A sajtóvetítés utáni beszélgetésen kiderült, hogy ez is, akárcsak a vágás, Szendőfi Balázsnak köszönhető, aki alapvégzettségét tekintve képzett zenész, méghozzá basszusgitáros – és nagyon úgy tűnik, hogy a magyar természetfilmes szcéna abszolút polihisztora. 

A kérdés már csak az, hogyan oldható fel majd az a paradoxon, ha az Ember alkotta paradicsom láttán felbuzdulva tömegek indulnak majd meg az ember alkotta paradicsomhoz: vajon ők érezni fogják-e a felelősségét annak, hogy a Tisza-tó további virágzása (a kérészek és a tündérrózsák miatt akár szó szerint is értendően) vagy pusztulása szinte kizárólag rajtunk múlik. Hogy a következő generációknak a válasz már magától értetődő  legyen, segítség lehet, hogy a filmhez iskolai segédanyag is készült, amely ingyenesen elérhető a tiszatofilm.hu oldalon, a vetítési alkalmak dátumaival együtt.

A Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom előzetese

 

Nyitókép: A Göbén közhasználatra kihelyezett ladikok várják a csónakázni vágyókat. (Nyitókép és fotók forrása: az Ember alkotta paradicsom Facebook-oldala)