Jól időzített székely üstökös vagy ügyesen sakkozó kulturális lobbista? Idealista filozófus vagy maximalista vizionárius? Egyáltalán, egyik kizárja a másikat? Mindezt válaszolja meg a nemrégiben készült „Ilyen egyszerű!” című riportfilm, amely M. Kiss Csaba újságíró provokatív kérdésein keresztül mutatja be a Magyar Kultúráért Alapítványhoz tartozó feladatokat, folyamatokat és magát Demeter Szilárdot.
Két dolog nagy bizonyossággal kijelenthető: Demeter Szilárd személyét tekintve megosztó karakter, és mindenkinek van róla véleménye. Mögötte nem áll több évtizedes pártpolitikai múlt ‒ egyik évről a másikra, mintegy váratlanul robbant be a köztudatba.
Mégis létezik egy nem is olyan szűk, pártpolitikai hovatartozását tekintve is nagyon vegyes, szakmai réteg, akik ismerik eddigi munkásságát, és M. Kiss Csaba kérdéseire adott válaszukkal most árnyalják a róla eddig kialakult képet. A film olyan irodalmi, zenei, képzőművészeti szereplők szakmai véleményén keresztül mutatja be a a kulturális igényeket, véleményeket, meglátásokat, mint Cserna-Szabó András, Nyáry Krisztián, Czutor Zoltán.
„A kulturális sokszínűséget a magyar kultúra horizontján belül próbálom egyszerre tolni úgy, hogy lehetőleg ezeket a szekértáborosdi vitákat, tehát hogy a bal, jobb aktuálpolitikai mocsarat valahogy meghaladjuk, túllépjünk rajta, fölé emelkedjünk. Ez a megosztottság a magyar kultúra egészére, akkor mondjuk így kétszáz éve jellemző. Nem fogom ezt én itt most megváltoztatni, de legalább kísérletet teszek rá. Vagy pontosabban olyan cselekvéseket, olyan folyamatokat tudok elindítani, ami nem vesz tudomást erről a megosztottságról” – üti fel a film elején Demeter.
A Demeter Szilárddal készült exkluzív interjú és a film itt érhető el:
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Különösen szélsőséges árfolyammozgások várhatóak az amerikai elnökválasztás miatt a Wall Streeten.
A III. kerület alpolgármestere a minap mondott le.
