Augusztus végéig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria időutazással felérő kiállítása, az Art deco Budapest. A több mint kétszázötven műtárgyat felvonultató tárlat a két világháború közötti időszak vizuális kultúráját és derűs életigenlését mutatja be, megidézve nemcsak a mulatók világát, de az optimista hétköznapokat is.
A trianoni sokkból éppen csak eszmélő Magyarországra dübörgő léptekkel érkezett a francia gyökerű, de Amerikában kibontakozó modern művészeti világstílus, az art deco. Túl a Nagy Háború, a spanyolnátha, majd a politikai-társadalmi változások kollektív traumáján, az art deco elementáris erővel és optimistán mutatott fel valami teljesen újat és érvényeset
Életigenlő dekadens polgári stílusa úgy lett viszonylag egységes, hogy közben az ókori egyiptomi művészet és a szecesszió dekorativitásából, a klasszikus arányokból és letisztultságból, a népművészetből és az egzotikus kultúrák formavilágából, sőt az avantgárd törekvések némelyikéből (kubizmus, futurizmus, konstruktivizmus) egyformán táplálkozott.
Ma sincs Magyarországon város, ahol ne találkoznánk néhány art deco épülettel, de akár a déd- és nagyszülők hagyatékában is megtalálhatjuk a stílus jellegzetes vonásait egy-egy nipp, hamutartó, bonbonos doboz, színházi táska vagy a történelem sodrában és a használat során erősen megfogyatkozott kávéskészlet formájában. Az art deco villámgyorsan meghódította a világot, a szóról ugyanúgy eszünkbe juthat a New York-i Empire State Building elegáns monolit tömbje, mint a Kozma Lajos tervezte gyomai Kner-villa vagy Heimann Nándor szép arányú kiskunfélegyházi vasútállomása, esetleg az egykor Phaedra mozi Békéscsabán. És persze F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsbyje, amelynek mindkét filmes adaptációja hamisítatlan art deco életérzést kínál, ahogyan teszi ezt a 20th Century Fox máig használatos intrója vagy Fritz Lang 1927-es disztópikus filmje, a Metropolis látványvilága.
Bottlik József (Budapest, 1897 – Budapest, 1984): Metropolis, 1927
Papír, litográfia; 127 × 95,5 cm Kunossy, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; ltsz. PKG.1927/4 Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
Itthon leginkább a fővárosban nyert teret mindez: az egy főre jutó art deco épületek, üzletportálok, mozi- és mulatóbelsők itt összpontosultak a két háború közötti időszakban.
Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása az art decót, Budapestet a középpontba helyezve,
A több mint kétszázötven tárgy – plakátok, bútorok, öltözékek, könyvek, magazinok, dísz- és használati tárgyak – az eddigi legátfogóbb válogatásban eleveníti fel a stílust, arra is felhívva a figyelmet, hogy art deco miként befolyásolta pozitív irányba az általános vizuális kultúrát. A százharminc, köztük jó néhány ma is ismert és kedvelt plakát imponáló képet ad a magyar tervezőgrafika aranykoráról.
„PDC” aláírással Chicago. Várkonyi. Phyllis Haver, 1929 Papír, litográfia; 127 × 95 cm Magyar Grafikai Műhely – Piatnik, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; ltsz. PKG.1929/62 Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
A tárlat dramaturgiája – a kurátor Katona Anikó művészettörténész – az intim szférától halad a nyilvános terek felé, azaz személyes használati, illetve lakberendezési tárgyaktól jutunk el a nagyvárosi élet helyszínei: a mozik, mulatók, áruházak és fürdők világáig. A modern polgári otthonokban egyszerre voltak jelen a dekoratív, áramvonalas bútorok, valamint az iparművészeti igénnyel készült dísztárgyak mint a pozitív életérzés megtestesítői. A modern értelemben vett sztárkultusz szintén összekapcsolódott az art decóval: a hollywoodi filmcsillagok, a berlini UFA és a francia Gaumont stúdiók színészei a magyar főváros utcáin feltűnő filmplakátokról köszöntek vissza. Hasonló kiemelt rang jutott a pesti mulatók világában fellépő hírességeknek is, mint például a francia–amerikai Josephine Bakernek, akit ugyancsak plakátokba álmodtak a magyar tervezők.
az ország és a főváros vezetése tudatosan fejlesztette nemzetközi hírű fürdővárossá a fiatalításra eredményesen törekvő metropoliszt. A magyar grafika máig jellegzetes példái azok a turisztikai célú, hamisítatlan hazai ízeket modern köntösbe öltöztető plakátok, amelyek a magyar fővárosba – és természetesen a Balatonra – csalogatták a turistákat; ezen alkotások vizuális világában az art decóval szorosan összekapcsolódó egészségkultusz is tetten érhető.
Lukáts Kató: Weekend csónakmotor, reklámterv, 1933 körül Papír, tempera; 306 × 230 mm Iparművészeti Múzeum, Budapest; ltsz. KRTF 3139 Fotó: Iparművészeti Múzeum, Budapest / Archív
A nagyvárosi élet szerves részét képezték a modern áruházak is. Közülük a klasszicizáló mellett kiemelkedő art deco jegyeket viselt, teljes arculatában, az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház,
A magyar art decótól ugyanúgy elválaszthatatlan Berény Róbert Modiano-plakátja, mint az Orion rádiók hatvanas évekig használatos, Bottlik József tervezte, jellegzetes háromfejes logója. Vagy Kozma Lajos könyvművészeti tevékenysége; ő az elsők között integrálta a magyar motívumvilágot az új stílus eszköztárába.
Berény Róbert (Budapest, 1887 – Budapest, 1953): Modiano, 1929
Papír, litográfia; 126 × 95 cm Athenaeum, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; ltsz. PKG.1929/121 Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
A kiállításon az említetteken túl Irsai István, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Réz Diamant Tibor és a fotográfus-látványtervező Angelo munkáival is találkozhatunk, ám a sor hosszan folytatható, hiszen az art deco hatásai alól abban az időben senki nem tudta, de nem is akarta kivonni magát. Az MNG-ben, a társrendező partnerintézmények az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum, így a már említetteken túl ruhák, cipők, kiegészítők, kották, jelmez- és bútortervek, építészeti rajzok – köztük ritkán vagy közönség előtt még soha nem szerepelt darabok – is láthatók.
(Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek – 1925–1938. A kiállítás augusztus 28-áig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában.)
Nyitókép: Deutsch Ernő József: Tiller görlök: világvárosi látványosság a Páris királynője című film revűben, 1927
papír, litográfia 63x95,5 cm Kunossy, Budapest OSZK Kisnyomtatványtár ltsz.: PKG.1927/10
Mely területek kellene leginkább fejleszteni Budapesten? Milyen megoldásokkal könnyíthető meg a lakáshoz jutás? Hogyan törhet ki a turizmus terén a főváros abból a skatulyából, hogy „Budapest olcsó és szép”? Többek között ezekről kérdeztük Tiborcz Istvánt, a BDPST Group tulajdonosát a az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciáján. Interjúnk.
Éppen száz éve a nyilas uralom utolsó időszakát élte meg a vidéki Magyarország. De hogyan zajlott Szálasi országlása, és mit élt meg a lakosság ebből? Veszprémy László Bernát írása.
A tanártüntetések köszönnek vissza.
Családi ház vagy bérlakás? Mit lehet kezdeni a budapesti rozsdaövezetekkel? Mit jelent napjainkban a Budapest-márka? Többek között ezeket a témákat járták körbe az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciáján, melynek a Dorothea Hotel adott otthont.
A szervezők úgy fogalmaztak, többek között azért mennek az ukrán nagykövetséghez, „mert létezik egy gyűlölködés nélküli, európai Magyarország”.
A főpolgármester szerint a Mester utcában lévő lakosok kevesebb átmenőforgalmat és több zöld területet szeretnének.
A rózsaszín melegítő sem hiányozhat az összképből.
2026-ra elérjük a lélektani, 2000 kilométeres határt gyorsforgalmi úthálózat tekintetében.
