Így mulattunk mi – magyar aranykor két háború között

2022. július 25. 09:00

Augusztus végéig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria időutazással felérő kiállítása, az Art deco Budapest. A több mint kétszázötven műtárgyat felvonultató tárlat a két világháború közötti időszak vizuális kultúráját és derűs életigenlését mutatja be, megidézve nemcsak a mulatók világát, de az optimista hétköznapokat is.

2022. július 25. 09:00
null
Kéri Gáspár

A trianoni sokkból éppen csak eszmélő Magyarországra dübörgő léptekkel érkezett a francia gyökerű, de Amerikában kibontakozó modern művészeti világstílus, az art deco. Túl a Nagy Háború, a spanyolnátha, majd a politikai-társadalmi változások kollektív traumáján, az art deco elementáris erővel és optimistán mutatott fel valami teljesen újat és érvényeset

az építészetben, az alkalmazott művészetekben, a mindennapi tárgykultúrában és az öltözködésben.

Életigenlő dekadens polgári stílusa úgy lett viszonylag egységes, hogy közben az ókori egyiptomi művészet és a szecesszió dekorativitásából, a klasszikus arányokból és letisztultságból, a népművészetből és az egzotikus kultúrák formavilágából, sőt az avantgárd törekvések némelyikéből (kubizmus, futurizmus, konstruktivizmus) egyformán táplálkozott. 

Ma sincs Magyarországon város, ahol ne találkoznánk néhány art deco épülettel, de akár a déd- és nagyszülők hagyatékában is megtalálhatjuk a stílus jellegzetes vonásait egy-egy nipp, hamutartó, bonbonos doboz, színházi táska vagy a történelem sodrában és a használat során erősen megfogyatkozott kávéskészlet formájában.  Az art deco villámgyorsan meghódította a világot, a szóról ugyanúgy eszünkbe juthat a New York-i Empire State Building elegáns monolit tömbje, mint a Kozma Lajos tervezte gyomai Kner-villa vagy Heimann Nándor szép arányú kiskunfélegyházi vasútállomása, esetleg az egykor Phaedra mozi Békéscsabán. És persze F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsbyje, amelynek mindkét filmes adaptációja hamisítatlan art deco életérzést kínál, ahogyan teszi ezt a 20th Century Fox máig használatos intrója vagy Fritz Lang 1927-es disztópikus filmje, a Metropolis látványvilága.

 

Bottlik József (Budapest, 1897 – Budapest, 1984): Metropolis, 1927 
Papír, litográfia; 127 × 95,5 cm Kunossy, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; ltsz. PKG.1927/4 Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

 

Itthon leginkább a fővárosban nyert teret mindez: az egy főre jutó art deco épületek, üzletportálok, mozi- és mulatóbelsők itt összpontosultak a két háború közötti időszakban.

Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása az art decót, Budapestet a középpontba helyezve,

a modern nagyvárosi élet és a plakátművészet tükrében mutatja be.

A több mint kétszázötven tárgy – plakátok, bútorok, öltözékek, könyvek, magazinok, dísz- és használati tárgyak – az eddigi legátfogóbb  válogatásban eleveníti fel a stílust, arra is felhívva a figyelmet, hogy art deco miként befolyásolta pozitív irányba az általános vizuális kultúrát. A százharminc, köztük jó néhány ma is ismert és kedvelt plakát imponáló képet ad a magyar tervezőgrafika aranykoráról. 

 

„PDC” aláírással Chicago. Várkonyi. Phyllis Haver, 1929 Papír, litográfia; 127 × 95 cm Magyar Grafikai Műhely – Piatnik, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; ltsz. PKG.1929/62 Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
 

A tárlat dramaturgiája – a kurátor Katona Anikó művészettörténész – az intim szférától halad a nyilvános terek felé, azaz személyes használati, illetve lakberendezési tárgyaktól jutunk el a nagyvárosi élet helyszínei: a mozik, mulatók, áruházak és fürdők világáig. A modern polgári otthonokban egyszerre voltak jelen a dekoratív, áramvonalas bútorok, valamint az iparművészeti igénnyel készült dísztárgyak mint a pozitív életérzés megtestesítői. A modern értelemben vett sztárkultusz szintén összekapcsolódott az art decóval: a hollywoodi filmcsillagok, a berlini UFA és a francia Gaumont stúdiók színészei a magyar főváros utcáin feltűnő filmplakátokról köszöntek vissza. Hasonló kiemelt rang jutott a pesti mulatók világában fellépő hírességeknek is, mint például a francia–amerikai Josephine Bakernek, akit ugyancsak plakátokba álmodtak a magyar tervezők.

Budapestet a Duna gyöngyeként is nevezték a harmincas években;

az ország és a főváros vezetése tudatosan fejlesztette nemzetközi hírű fürdővárossá a fiatalításra eredményesen törekvő metropoliszt. A magyar grafika máig jellegzetes példái azok a turisztikai célú, hamisítatlan hazai ízeket modern köntösbe öltöztető plakátok, amelyek a magyar fővárosba – és természetesen a Balatonra – csalogatták a turistákat; ezen alkotások vizuális világában az art decóval szorosan összekapcsolódó egészségkultusz is tetten érhető.

Lukáts Kató: Weekend csónakmotor, reklámterv, 1933 körül Papír, tempera; 306 × 230 mm Iparművészeti Múzeum, Budapest; ltsz. KRTF 3139 Fotó: Iparművészeti Múzeum, Budapest / Archív
 

A nagyvárosi élet szerves részét képezték a modern áruházak is. Közülük a klasszicizáló mellett kiemelkedő art deco jegyeket viselt, teljes arculatában, az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház,

ennek Blaha Lujza téri tömbje éppen most szerzi vissza régi fényét a nemrég elindult rekonstrukciónak köszönhetően.

A magyar art decótól ugyanúgy elválaszthatatlan Berény Róbert Modiano-plakátja, mint  az Orion rádiók hatvanas évekig használatos, Bottlik József tervezte, jellegzetes háromfejes logója. Vagy Kozma Lajos könyvművészeti tevékenysége; ő az elsők között integrálta a magyar motívumvilágot az új stílus eszköztárába.

 

Berény Róbert (Budapest, 1887 – Budapest, 1953): Modiano, 1929 
Papír, litográfia; 126 × 95 cm Athenaeum, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; ltsz. PKG.1929/121 Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

 

A kiállításon az említetteken túl Irsai István, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Réz Diamant Tibor és a fotográfus-látványtervező Angelo munkáival is találkozhatunk, ám a sor hosszan folytatható, hiszen az art deco hatásai alól abban az időben senki nem tudta, de nem is akarta kivonni magát. Az MNG-ben, a társrendező partnerintézmények az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum, így a már említetteken túl ruhák, cipők, kiegészítők, kották, jelmez- és bútortervek, építészeti rajzok – köztük ritkán vagy közönség előtt még soha nem szerepelt darabok – is láthatók.

(Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek – 1925–1938. A kiállítás augusztus 28-áig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában.)

Nyitókép: Deutsch Ernő József: Tiller görlök: világvárosi látványosság a Páris királynője című film revűben, 1927
papír, litográfia 63x95,5 cm Kunossy, Budapest OSZK Kisnyomtatványtár ltsz.: PKG.1927/10

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyzoltan
2022. július 25. 17:24
"Így mulattunk mi – magyar aranykor két háború között" Könnyen tehettük, a többnyire pozitív költségvetés mellett... Igaz, akkor még nem a zsidó demokrácia volt (névleg) érvényben...
C.Dömötör
2022. július 25. 10:27
Az art deco volt az utolsó említésre méltó korszak az iparművészetben. Azután, néhány ritka kivételtől eltekintve, nem jött érdemi javulás.
nick89
2022. július 25. 10:05
Móricz: Rokonok és Illyés: Puszták népe. Sinka István: Fekete bojtár vallomásai Vö.: Mafirt krónika 1944 február. A Vigadóban a magyar főtiszti kar klakkban-frakkban, a feleségeik bundában, fuxokkal farsangolnak, közben az oroszok már Erdélyben, 1 hónappal később német megszállás... Ők voltak a NER nagy elődei.
szalard
2022. július 25. 09:43
Főleg a határontúli magyaroknak volt akkor aranykor... Amíg egy magyar is szenvedett, hogy lehet ezt magyar aranykornak nevezni?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!