Az elismeréseket a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 11-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy galériában adják át.
András Ferenc rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművész kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal, a nemrégiben elhunyt Hildebrand István legendás operatőr életművét pedig posztumusz díjjal ismerik el. Az elismeréseket a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 11-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy galériában adják át.
A Magyar Mozgókép Fesztivál, amelyet június 9. és 12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban rendeznek meg,
Így a legfrissebb hazai filmtermés mellett több klasszikus is látható lesz – olvasható a szervezők MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Mint a közleményben kiemelik, András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. „1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott” – olvasható a közleményben. Mint írják, június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja a közönség a Dögkeselyű című filmet.
Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el. A rendezővel később az 1970-es évek egyik közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban dolgozott. A filmet június 11-én 14 órakor vetítik Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Huszti Péter több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend – áll a közleményben.
Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a nemzet művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben - a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsora című filmjét. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.
Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, az 1980-as évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői. A filmet június 11-én 14 órakor a veszprémi Agórában nézheti meg a közönség.
Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott a Dögkeselyűben, a Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. Bacsó Péter filmje június 10-én 23 órakor látható a Latinovits-Bujtor Játékszínben.
Hildebrand István pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, az 1960-as években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos produkcióiban dolgozott, az ő munkája többek között az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és A kőszívű ember fiai. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psyché-je – áll a közleményben. Hildebrand István emléke előtt a fesztivál az egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg, amely június 12-én 17 óra 30 perckor a veszprémi Hangvillában lesz látható.
A fesztivál a Kár a benzinért című film vetítésével emlékezik meg a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pál tiszteletére látható lesz a Toprini nász című felújított klasszikus, a 150 éve született Janovics Jenő előtt pedig Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével tiszteleg, amelynek producere volt.
A programokról további információ a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhető el.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Jókai Mór méltatlan gúny céltáblája lett, amiért idős korában elvette feleségül a nála csaknem 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát. Az pedig, hogy vagyonát is ráhagyta, hosszú családi perpatvart hozott magával.
Sőt, a legtöbben pozitívan csalódtak, és kedves fogadtatásban volt részük mind a DPK-gyűlésen, mind a Harcosok klubjában és a Békemeneten egyaránt.
