Ha minden így marad, a nyugati kultúrának harangoztak

„A multinacionális Aldi üzletház új imázsfilmmel lepte meg a vásárlóit.

Ebben a filmben pedig két fiatal, egy fiú és egy lány arról beszélget, hogy miért nem szabad, sőt tilos gyermeket vállalni.

Ez még csak hagyján, de a beszélgetés során ilyen mondatok hangoznak el a lány részéről, hogy neki a terhesség, az anyaság undorító, és hogyha a terhességre gondol, mindig az Alien, vagyis A nyolcadik utas: a halál című film jut eszébe.

Tudják, amikor egy ilyen földönkívüli lény, egy parazita növekszik az emberek testében, és aztán onnan kiszabadul, halált hagyva maga után.

Itt tart ma a Nyugat. Ma egy multinacionális cég ezzel próbál vásárlókat édesgetni magához.

Miközben egyébként a formállogika is azt mondatná velük, hogy sokasodjatok és szaporodjatok, hiszen akkor lesz nekem minél több vásárlóm. De amúgy ez teljesen mellékes.

Itt most, mondom még egyszer, a Nyugat lelkéről, állapotáról van szó.

És miközben a Nyugat itt tart, aközben a harmadik világban a Föld nevű bolygó azon helyein, ahol egyébként nincs mód, lehetőség normálisan fölnevelni akár egyetlenegy gyereket is, nyolcasával-tízesével szülnek az asszonyok.

És aztán azok a gyerekek, akik ott megérik a felnőttkort, majd természetesen hajóra szállnak, csónakba ülnek vagy elindulnak gyalog, hogy kikössenek itt nyugaton, egy jobb élet reményében. 

Ha mindezt az ember végiggondolja, és hozzáteszi, hogy nem tűnik úgy, hogy bármi is változni fog Nyugaton, akkor a végeredmény borítékolható. Ha minden így marad, a nyugati kultúrának és a nyugati civilizációnak harangoztak. Tehetünk valamit ellene? Persze, tehetünk. Egyrészt mondjuk nem megyünk be többet az Aldiba vásárolni, de ez csak pótcselekvés, bár szükséges.

Amit viszont igazából tehetünk, hogy szembemegyünk ezzel a mainstream gondolkodásmóddal. És megpróbáljuk betölteni a valódi, emberi küldetést és princípiumot.

Utódokat nemzünk. Végtére is a Jóistenen kívül mi, emberek csak az utódainkon keresztül vagyunk képesek kapcsolódni az örökkévalósághoz. És azért az nem olyan rossz cél.”

Nyitókép: Képernyőfotó