„A film egyik jelenetében nem csupán hallhatom nagyapámat hegedülni, de élőben is láthatom együtt mulatni Jávor Pállal” – meséli Kelemen Barnabás hegedűművész az egyik kedvenc régi magyar filmjéről.
„Talán azok a filmek voltak a legnagyobb hatással rám, amelyekhez személyes kötődésem is van. A nagyapám a 20. század egyik leghíresebb cigányprímása volt (Pertis Pali – a szerk.), olyan korán meghalt, hogy édesanyám ötévesen alig emlékezett rá. A harmincas évek második felében jelent meg Gertler Viktor A férfi mind őrült című filmje, amelyben többek között Jávor Pál, Lázár Mária és Páger Antal is játszik.
Különleges élmény látni és hallani őt, aki játékával annak idején még Ravelt is inspirálhatta. Amikor világhírű zenészeknek mutattam a jelenetet, elájultak attól, ahogy nagyapám hegedül. Tüneményes a film egyébként, tele van humorral és fordulatokkal. Ez az alkotás számomra a magyar filmművészet fontos és mindig visszatérő eleme, a személyes kapcsolat miatt is. Részben nagyapám miatt lettem hegedűművész.
A férfi mind őrült (Gertler Viktor, 1937)
A következő filmélményem, amihez sokszor visszatértem, a Kontroll. A generációm egyik meghatározó élménye volt, hogy ilyet is le tudtak tenni az asztalra fiatal filmesek, Antal Nimród rendező és családi jóbarátunk, Balla Eszter, a film női főszereplője. Nagyon szeretem a Liza és a rókatündért is.
Tóth Barnabás, Akik maradtak című filmje a magyar történelem meghatározó időszakáról szól, csodálatos film. A lányom (Kelemen Hanna – a szerk.) is feltűnik egy jelenetben, zongorázik és énekel. Megható volt, hogy a nagy premieren ott lehettünk a Corvin moziban, és Hanna is kiment meghajolni a szereplők között..
Kontroll (Antal Nimród, 2003)
Még egy apróság a végére: a Mire várunk? című rövidfilm sok szempontból már a jövőről szól inkább. Nagyon izgalmas, több nemzetközi díjjal jutalmazták. A film maga science fiction, a rendezője pedig egy húszas évei elején járó fiatalember; Csukás Sándor híres dokumentarista fia, Csukás Marci. Egy évvel a pandémia előtt kezdték el szervezni és forgatni a filmet, és a járvány második hullámának idején jött ki. A jövőben játszódik, egy elképzelt világjárvány miatt elzártan élő emberek életét mutatja be, egyfajta torz, futurisztikus ábrázolással. Egyszer csak aztán mindez valósággá vált.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
