A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület 2020. február 22-én, szombaton huszonnegyedik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Millenáris Parkban. A XXIV. Csángó Bál fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Az idei Csángó Bál megnyitó beszédét Kocsis Máté tartja.
Az elmúlt huszonhárom alkalommal sok részletet megismerhettek a résztvevők a csángó magyar hagyományokból: a mindennapi szokásoktól kezdve az ünnepi alkalmakon és jeles napokon keresztül, családi eseményekig, tánccal, énekkel, zenével, versekkel, filmekkel, könyvekkel, fotókkal, neves néprajzkutatók gyűjtéseinek, munkásságának és ismert csángó magyar személyiségek tevékenységének bemutatásával. A Csángó Bál és a csángó magyar kultúra magyarországi terjesztésének ügye mellé álltak támogatásukkal, részvételükkel, előadásukkal vagy akár fővédnökséggel külföldi nagykövetek, az ország intézményei, vezetői, finn raportőr, magyar népzenészek, művészek, csángó hagyományőrzők, hazai vállalatok.
A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés – tizenkét óra hosszat tartó –, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.
A XXIV. Csángó Bál színpadi műsora az ünnepváró advent hangulatát idézi meg. A készülődés, a lelkek megtisztulásának szép időszaka ez, amely elvezet az év legszebb ünnepéhez, a karácsonyhoz. Az idei Bál különlegessége, hogy ezen az estén az összes csángó népcsoport bemutatkozik. A bukovinai székelyeket a Csernakeresztúrról érkező dévai csángók képviselik, a Vajdaságban élő aldunai csángók táncát a bácskatopolyai Cirkalom Táncegyüttes előadásában láthatjuk. A bukovinai székelyek betlehemes játékát, a csobánolást Magyarországon, a Völgységben letelepedett kakasdi székelyek mutatják be. A Brassó környéki hétfalusi csángók jellegzetes, a téli napfordulóhoz kapcsolódó táncukat a boricát hozzák el a Csángó Bál színpadára. Gyimesi vendégeink a Szilveszter napi harsogtatással búcsúztatják az óévet. A moldvai csángókat négy faluból érkező hagyományőrzők képviselik, és eljönnek az 1940-es években Magyarországra települt egyházaskozári csángók is. A színpadi gálaműsorban közreműködnek forrófalvi, klézsei, lészpedi, dumbravényi hagyományőrző táncosok, zenészek és énekesek, Antal Tibor, Antal Viola, Antal Zalán, Dresch Mihály, Fintu Dezső, Herczku Ágnes, Hodorog András, Kemény Mária, Kerényi Róbert, Ladányi Ferenc, Petrás Mária, Tímár Karina, csángó muzsikát játszó magyarországi kiváló zenekarok közül a Zurgó Együttes és a Somos Együttes. A műsor rendezője és szerkesztője: Diószegi László, a műsor szerkesztője: Benke Grátzy.
A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat 16.30-18.15 között, amelynek a korábbi években hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében. Szintén a színpadi műsor előtt 17.30-18.45 között gasztronómiai bemutató lesz a Millenáris Park B épületének előterében, ahol a közönség megismerheti, hogyan készül a csángó puliszka.
A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat a csángó magyar kultúrának. A programnak ebben a részében moldvai, gyimesi és bukovinai hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a táncokat, énekeket, valamint koncerteken vehetnek részt, többek közt fellép a Dresch Quartet, a Szigony Együttes, a Fokos Együttes és a PásztorHóra Zenekar. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsunk a csángó magyar kultúrába. Kiállításunkon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthetik meg.
A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a közönség számára. Fesztiváljukkal szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében. A műsort követő táncház pedig alkalmat teremt, hogy a közönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak.
További információk: www.csango.hu
(Forrás: közlemény)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
Szörényi Levente fedezte fel, egy nemzet ismerte meg, mégis otthon, a Gyimes-völgyben alapított családot. Antal Tibor ragaszkodik az értékeihez és az otthonához. Interjúnk.
2004. december 5-én volt a kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
