Háromszáznál több jelöltből harmincan vehetik át a tavaly elhunyt íróról, költőről elnevezett díjazást.
Térey Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjat indít el a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a tervek szerint január 22-én, a magyar kultúra napján. Az ösztöndíjasok jelölésére felkért írószakmai szervezetek, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, Magyar PEN Club, Szépírók Társasága, más hazai és határon túli intézmények, könyvkiadók, irodalmárok és irodalomtörténészek közül 36-an vették részt a kiválasztási folyamatban, amelynek eredményeként összesen 337 személy neve került a jelöltlistára – olvasható a PIM keddi közleményében.
A jelöltek közül a kuratórium választja ki azt a 30-at, akik a következő években az alkotói középgenerációhoz tartozó, 35 és 65 év közötti írók, költők részére juttatott díjazásban részesülnek. A kuratóriumot a tavaly elhunyt költő, drámaíró özvegye, Harmath Artemisz vezeti. A közleményben beszámolnak arról is, hogy a digitális tartalomszolgáltatások fejlesztésének sorában a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) könyvtárát 100 posztumusz tag teljes életművével tervezi bővíteni a múzeum.
A jelölésre felkértek összesen 348 jogdíjas magyar alkotó: írók, költők, irodalomtörténészek felvételére tettek javaslatot. A bővítéssel a DIA honlapján ingyenesen elérhető művek száma néhány éven belül a jelenlegi kétszeresére emelkedik – írják.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A III. kerület alpolgármestere a minap mondott le.
Kína azonban olyat tett, amit minden értelemben el kell ismerni.
