A Nobel-díjas magyar író hagyatékát a Berlini Művészeti Akadémián dolgozzák fel.
Folytatódik Kertész Imre hagyatékának feldolgozása a Berlini Művészeti Akadémián. Az intézmény Madácsi-Laube Katalint nevezte ki az irodalmi Nobel-díjas magyar író ott őrzött archívumának további kutatására és gondozására.
Madácsi-Laube Katalin felsőfokú tanulmányait magyar-történelem szakon Egerben kezdte, majd germanisztika és történelem szakon a németországi Freiburgban, Göttingenben és Berlinben tanult. A Kertész Imre-archívumban a világhírű Sorstalanság keletkezését, Kertész Imre írói pályájának indulását, annak történeti, irodalomtörténeti kontextusát kutatja – közölte a Berlini Művészeti Akadémia az MTI-vel pénteken.
A közlemény felidézi: Kertész Imre 2003-tól volt a Berlini Művészeti Akadémia tagja, archívumát még életében az intézményre hagyta. A gyűjtemény nem csupán publikált műveinek - mint a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért vagy a Felszámolás és a K. dosszié –kéziratát, ezek változatait, valamint jelentős számú beszédének és esszéinek kéziratát tartalmazza, hanem eddig kiadatlan írásokat is. Köztük van a befejezetlenül maradt regénypróbálkozása Én, a hóhér címmel, valamint az 1958-tól vezetett munkanaplói is. Terjedelmes levelezése, személyes dokumentumok, fotók, valamint az irodalmi Nobel-díj dokumentációja is része a berlini Kertész Imre-archívumnak, amelyet 2012-ben nyitottak meg az író jelenlétében.
Az akadémia célja a dokumentumegyüttes feltárása a nyilvánosság számára, valamint az együttműködés olyan történeti és irodalomtudományi projektekkel, amelyek Kertész Imre életművével és tanúságtételével foglalkoznak – írják.
Kitérnek arra is: az archívum a Sinn und Form című folyóirat aktuális januári számában a Sortalanság naplójegyzeteiből közölt egy dokumentumot, valamint a napokban jelent meg a Sprache im technischen Zeitalter folyóirat bővített számaként egy kötet, amelyben a 2018 áprilisában az akadémia által rendezett Kertész Imre-konferencia előadásai olvashatóak.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Érdekes fejlemény.
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Szombaton reggel, a Duna Arénában véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó pályafutása.
