A csábítás fegyvere című tárlat kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát.
A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében címmel tartanak könyvbemutatót hétfőn Budapesten a Kieselbach Galériában, ahol azonos címmel kiállítás is nyílik sok más mellett Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Vaszary János műveiből.
A csábítás fegyvere című kötet szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerész egyenruhában vagy éppen díszmagyarban megjelenő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.
A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója Molnos Péter művészettörténész, aki több szerzőtárssal működött együtt, köztük Simonovics Ildikóval, Nyáry Krisztiánnal, Ablonczy Balázzsal, Turbucz Dáviddal, Ungváry Krisztiánnal, Kincses Károllyal, Katona Edittel, Czene Mártával és Pozsgainé Szabó Évával. Mint írják, új szemléletű, a nagyközönség számára is szórakoztató kötet született, amelyben az izgalmas történetek mellett számos most először publikált műalkotás is szerepel.
A kötethez kapcsolódik A csábítás fegyvere című tárlat, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát.
A tárlat rendezője, Molnos Péter művészettörténész olyan műveket válogatott ki, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának száz éves történetéről.
A nagy klasszikusok közül Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp műveit mutatják be, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. A csaknem száz festmény mellett két izgalmas vetítés is várja az érdeklődőket.
Mindezek mellett a hétfői megnyitón csaknem két évtized után ismét közönség elé kerül a legendás Kálvin téri Fabulon-reklám. Erdély Miklós mozaikja az elmúlt éveket szétszedve, dobozokban, egy vidéki tyúkól padlóján vészelte át – írták a tájékoztatóban.
(MTI)
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
A leendő Tisza-kormány gazdasági minisztere komoly önellentmondásba keveredett.
Nem a hatékonyságot szolgálja, ha a közösségi médián keresztül intézkedésekkel kapcsolatban az egyik miniszter a másikat helyreigazítja.
