Houellebecq egy regényen dolgozik, de csak januárban árul el róla többet.
Új könyvet jelentett be Michel Houellebecq Goncourt-díjas francia író, a kortárs francia irodalom egyik legismertebb és legellentmondásosabb alakja.
Az egyik legolvasottabb és legtöbbet fordított szerző azt mondta, hogy regényről van szó, és januárban árul el róla többet.
A komor társadalomképéről híres Houellebecq abból az alkalomból nyilatkozott csütörtökön az Europe 1 francia rádiónak, hogy életműdíjat vehetett át. Az író 2015 óta nem publikált, életét a költészetnek és a fotózásnak szentelte. 2015-ben az ő könyvei keltek el a legnagyobb számban Franciaországban.
Legutóbbi regénye, a Behódolás 2015. január 7-én, a Charlie Hebdo magazin szerkesztősége ellen iszlám szélsőségesek által elkövetett merénylet napján jelent meg. A 2022-ben játszódó regénye, amelyben a franciaországi elnökválasztáson egy muszlim párt jelöltje győz, élénk vitát váltott ki Franciaországban és világszerte.
A csütörtöki rádióinterjúban Houellebecq arról beszélt, hogy könyvet írni nagy felelősséggel járhat, mint mondta, regényei megváltoztathatják az emberek életét, ha egyik pillanatról a másikra úgy döntenek, hogy a világ elviselhetetlen a számukra. „Könyveim alkalmatlanná tehetnek az életre, de nem szabadkozom, ez velem is megtörtént olyan könyvek esetében, mint A romlás virágai vagy Dosztojevszkij művei".
„Nagy felelősség könyvet írni, de nem akarom kivonni magamat alóla. Ez komoly tevékenység" –mondta.
Az anyakönyve szerint 62, saját bevallása szerint 60 éves író szeptemberben nősült, egy Qianyum Lysis Li nevű, kínai származású fiatal nőt vett feleségül.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
