A Csernus és a Montmartre – Egy műterem titkai című tárlat 2019. január 27-ig látogatható.
Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót Csernus és a Montmartre – Egy műterem titkai címmel péntektől a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható kiállítás.
A 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar festőjeként számontartott Csernus Tibor és a tárlatot rendező Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) kapcsolata régi múltra tekint vissza: a Kogart Ház rendezte a művész 2006-os nagy gyűjteményes kiállítását, majd Csernus halála után, 2009-ben egyben megvásárolta és Magyarországra szállította a Párizsban elhunyt alkotó hagyatékát – idézte fel a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján az alapítvány kuratóriumának elnöke.
Fertőszögi Péter kiemelte: a mostani tárlat az előkészítő rajzoktól, vázlatoktól, tanulmányoktól a kész művekig mutatja be Csernus Tibor festői gondolkodásmódját, a festő különböző korszakaiban.
A festményeken, akvarelleken, rajzokon kívül a kiállítás számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, feltárva Csernus inspirációs forrásait.
Marosvölgyi Gábor művészettörténész, a kiállítás társkurátora emlékeztetett arra, hogy perfekcionista alkotóként Csernus Tibor rengeteget kutatta egy-egy téma ideális megfogalmazását. Első, szürnaturalista korszakának kísérletei nyomon követhetők bemutatott tanulmányain éppúgy, mint könyvillusztrációin, melyek technikai megoldásai később a nagy olajképeken is felbukkannak. A festő fontos inspirációs forrása volt a nyüzsgő Párizs tereivel, bárjaival, üzleteivel, a nagyváros szinte véletlenszerűen elkapott jeleneteit pontos, de nem fotorealista festésmóddal vetette vászonra – mondta el Marosvölgyi Gábor.
Caravaggio-korszakába néhány munka enged betekintést, majd szélesebb merítés mutatja be Csernus aktjait, akttanulmányait, és azt, hogy ezeket miként használta fel nagyobb szabású munkáihoz.
A festő szenvedélyesen foglalkozott modellezéssel, a repülőgép áramvonalas alakja köré egész magánmitológiát épített fel. A látogató megismerheti Csernus számos repülőgép- és tengeralattjáró-modelljét, de azt is, miként tűnnek fel a járművek a művész festményein, könyvillusztrációin. Külön termet kaptak a festő Poe-feldolgozásai, amelyek az utolsó, 2007-es alkotásokig is elvezetnek.
Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor felhívták a figyelmet arra is, hogy Csernus Tibor műtermét az eredeti berendezésekkel és tárgyakkal az épület harmadik emeletén rendezték be, a látogató így Csernus stúdiójába belépve zárhatja a 2019. január 27-ig nyitva tartó kiállítás megtekintését.
(MTI/Szigetváry Zsolt)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Egymást érték a fenyegetések, a főváros több pontján indult azonnali intézkedés.
Elszabadult a pokol a Diadalív alatt pénteken.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
