A Csernus és a Montmartre – Egy műterem titkai című tárlat 2019. január 27-ig látogatható.
Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót Csernus és a Montmartre – Egy műterem titkai címmel péntektől a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható kiállítás.
A 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar festőjeként számontartott Csernus Tibor és a tárlatot rendező Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) kapcsolata régi múltra tekint vissza: a Kogart Ház rendezte a művész 2006-os nagy gyűjteményes kiállítását, majd Csernus halála után, 2009-ben egyben megvásárolta és Magyarországra szállította a Párizsban elhunyt alkotó hagyatékát – idézte fel a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján az alapítvány kuratóriumának elnöke.
Fertőszögi Péter kiemelte: a mostani tárlat az előkészítő rajzoktól, vázlatoktól, tanulmányoktól a kész művekig mutatja be Csernus Tibor festői gondolkodásmódját, a festő különböző korszakaiban.
A festményeken, akvarelleken, rajzokon kívül a kiállítás számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, feltárva Csernus inspirációs forrásait.
Marosvölgyi Gábor művészettörténész, a kiállítás társkurátora emlékeztetett arra, hogy perfekcionista alkotóként Csernus Tibor rengeteget kutatta egy-egy téma ideális megfogalmazását. Első, szürnaturalista korszakának kísérletei nyomon követhetők bemutatott tanulmányain éppúgy, mint könyvillusztrációin, melyek technikai megoldásai később a nagy olajképeken is felbukkannak. A festő fontos inspirációs forrása volt a nyüzsgő Párizs tereivel, bárjaival, üzleteivel, a nagyváros szinte véletlenszerűen elkapott jeleneteit pontos, de nem fotorealista festésmóddal vetette vászonra – mondta el Marosvölgyi Gábor.
Caravaggio-korszakába néhány munka enged betekintést, majd szélesebb merítés mutatja be Csernus aktjait, akttanulmányait, és azt, hogy ezeket miként használta fel nagyobb szabású munkáihoz.
A festő szenvedélyesen foglalkozott modellezéssel, a repülőgép áramvonalas alakja köré egész magánmitológiát épített fel. A látogató megismerheti Csernus számos repülőgép- és tengeralattjáró-modelljét, de azt is, miként tűnnek fel a járművek a művész festményein, könyvillusztrációin. Külön termet kaptak a festő Poe-feldolgozásai, amelyek az utolsó, 2007-es alkotásokig is elvezetnek.
Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor felhívták a figyelmet arra is, hogy Csernus Tibor műtermét az eredeti berendezésekkel és tárgyakkal az épület harmadik emeletén rendezték be, a látogató így Csernus stúdiójába belépve zárhatja a 2019. január 27-ig nyitva tartó kiállítás megtekintését.
(MTI/Szigetváry Zsolt)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Az amerikai elnök elismerését fejezte ki Emmanuel Macron francia elnöknek a történelmi műemlék teljes és sikeres felújítása miatt.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban.
