Murakami Radio.
Murakami Haruki japán regényíró majdnem egy teljes órán át beszélt az életéről, munkásságáról és osztotta meg legkedvesebb zeneszámait a hallgatósággal a japán rádióban, ahol műsorvezetőként debütált vasárnap.
A 69 éves író rendszerint kerüli a rivaldafényt Japánban. A 38 rádióállomás által közvetített vasárnapi szereplése éppen ezért ritka alkalmat adott rajongói számára, hogy élőben hallgathassák őt.
A Murakami Radio című 55 perces műsorban az író, aki minden évben legkevesebb egy maratont teljesít, megmutatta azokat a számokat, amelyeket futás közben és egyéb alkalmakkor szokott hallgatni.
„Ahelyett, hogy mások regényeiből tanulnám el a különböző írási technikákat, inkább a ritmusra, a harmóniára, az improvizációra és hasonló dolgokra figyelek írás közben" – mondta Murakami, stílusa „fizikai" sajátosságaira utalva.
Az író által bejátszott számok között szerepelt a Between the Devil and the Deep Blue Sea című szám George Harrison, valamint a What a Wonderful World című sláger Joey Ramone előadásában. Az Eric Burdon and the Animals formáció Sky Pilot című számának lejátszásakor Murakami azt is felidézte, milyen érzés volt annak idején, a vietnami háború derekán hallani ezt a dalt a rádióban.
Az író elmondta, hogy a zene és a futás kulcsfontosságú szerepet játszik irodalmi pályafutásában. „Nehéz dolog hosszú ideig egyfolytában terjedelmes regényeket írni bizonyos szintű állóképesség nélkül. Ha az ember alsó fele megerősödik a hosszútávfutástól, akkor a felső fele ellazul, ami segít a jó írásban" – magyarázta Murakami.
Az író, aki a tokiói Vaszeda Egyetem hallgatójaként annak idején kávézót nyitott a dzsessz kedvelői számára, azt is elárulta a műsorban, hogy eredetileg nem akart hivatásos író lenni, hanem sokkal inkább a zene érdekelte. Utóbbi iránti szenvedélyét mutatja, hogy a Norvég erdő című népszerű regénye például a Beatles egyik dala után kapta a címét és a történet nyitójelenetében a főszereplő ezt a dalt hallja a háttérben egy repülőgépen. A műsor zárásaként az író elmondta, rendkívül jól érezte magát a mikrofon mögött és reméli, hogy a jövőben lesz még alkalma rá, hogy rádióműsor házigazdája legyen.
Az ideje nagy részét az Egyesült Államokban töltő japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, regényeit és novellásköteteit több mint 40 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre. Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely világszerte kultikussá vált. Számos irodalmi elismerés, köztük a Franz Kafka-díj (2006) és a Hans Christian Andersen irodalmi díj (2016) birtokosa.
(MTI)
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
