Murakami Radio.
Murakami Haruki japán regényíró majdnem egy teljes órán át beszélt az életéről, munkásságáról és osztotta meg legkedvesebb zeneszámait a hallgatósággal a japán rádióban, ahol műsorvezetőként debütált vasárnap.
A 69 éves író rendszerint kerüli a rivaldafényt Japánban. A 38 rádióállomás által közvetített vasárnapi szereplése éppen ezért ritka alkalmat adott rajongói számára, hogy élőben hallgathassák őt.
A Murakami Radio című 55 perces műsorban az író, aki minden évben legkevesebb egy maratont teljesít, megmutatta azokat a számokat, amelyeket futás közben és egyéb alkalmakkor szokott hallgatni.
„Ahelyett, hogy mások regényeiből tanulnám el a különböző írási technikákat, inkább a ritmusra, a harmóniára, az improvizációra és hasonló dolgokra figyelek írás közben" – mondta Murakami, stílusa „fizikai" sajátosságaira utalva.
Az író által bejátszott számok között szerepelt a Between the Devil and the Deep Blue Sea című szám George Harrison, valamint a What a Wonderful World című sláger Joey Ramone előadásában. Az Eric Burdon and the Animals formáció Sky Pilot című számának lejátszásakor Murakami azt is felidézte, milyen érzés volt annak idején, a vietnami háború derekán hallani ezt a dalt a rádióban.
Az író elmondta, hogy a zene és a futás kulcsfontosságú szerepet játszik irodalmi pályafutásában. „Nehéz dolog hosszú ideig egyfolytában terjedelmes regényeket írni bizonyos szintű állóképesség nélkül. Ha az ember alsó fele megerősödik a hosszútávfutástól, akkor a felső fele ellazul, ami segít a jó írásban" – magyarázta Murakami.
Az író, aki a tokiói Vaszeda Egyetem hallgatójaként annak idején kávézót nyitott a dzsessz kedvelői számára, azt is elárulta a műsorban, hogy eredetileg nem akart hivatásos író lenni, hanem sokkal inkább a zene érdekelte. Utóbbi iránti szenvedélyét mutatja, hogy a Norvég erdő című népszerű regénye például a Beatles egyik dala után kapta a címét és a történet nyitójelenetében a főszereplő ezt a dalt hallja a háttérben egy repülőgépen. A műsor zárásaként az író elmondta, rendkívül jól érezte magát a mikrofon mögött és reméli, hogy a jövőben lesz még alkalma rá, hogy rádióműsor házigazdája legyen.
Az ideje nagy részét az Egyesült Államokban töltő japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, regényeit és novellásköteteit több mint 40 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre. Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely világszerte kultikussá vált. Számos irodalmi elismerés, köztük a Franz Kafka-díj (2006) és a Hans Christian Andersen irodalmi díj (2016) birtokosa.
(MTI)
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Wass Albert nagyon nehéz olvasmány.
Kisebb vihart okozott az idei magyar nyelv és irodalom érettségi a diákok körében és persze a tágabb nyilvánosságban is.
Ez volt a rendszerváltás ára egy lány szerint.
A magyar válogatottról is beszélt a holland szakember.
Németh Balázs emlékeztetett arra, hogy Forsthoffer Ágnes már korábban eldöntötte: múzeumba küldi az eddig használt, 1902-ben faragott tölgyfa széket.
