Önálló kiállításon láthatók Munkácsy Mihály művei a világ egyik legjelentősebb múzeumában.
Önálló kiállításon láthatók Munkácsy Mihály művei a világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban hétfőtől; 45 festmény a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából, további 20 pedig a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjtő, Pákh Imre kollekciójából érkezett a Néva-parti városba.
Az Ermitázsban, az egykori cári palota egyik legpompásabb dísztermében, a Miklós-teremben bemutatkozó válogatás kiváló művekkel reprezentálja Munkácsy Mihály korai népi életképfestészetét, a párizsi szalonképek világát és tájképfestészetét is – közölte az MTI-vel hétfőn a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria.
Ebben az összeállításban olyan főművek szerepelnek, mint a Rőzsehordó nő, Liszt Ferenc portréja, a Poros út, a Siralomház vagy a Krisztus-trilógia képeinek 3 méteres redukciói (kisebb méretű változatai). Pákh Imre gyűjteményéből az Ásító inas egészalakos változata, a korai realista periódusból való Dűlő szénásszekér vagy a szalonképek olyan remekművei a leginkább figyelemre méltóak, mint például a Készülődés a papa születésnapjára, illetve a Zeneszoba.
Munkácsy 1870-ben a párizsi Salon kiállításán aranyérmet nyert a Siralomház című képével, ez a siker hozta meg számára a nemzetközi elismertséget. 1872-től Párizsban élt, és kezdetben magyar témájú zsánerképeivel, később az úgynevezett szalonképeivel, portréival, majd bibliai kompozícióival szerzett hírnevet, és vált Amerikában is keresett festővé.
A festő népszerűségét és rangját mutatja, hogy alkotásai olyan közgyűjtemények részét képezik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.
Munkácsy realista festészete sokban rokon a nagy orosz realisták, Ilja Repin és Vaszilij Perov művészetével. A korhely férj vagy a Rőzsehordó nő mélységes realizmusa vagy akár a szalonok felszínes világát ábrázoló képek pontossága éppoly ismert az orosz közönség előtt, mint Munkácsy drámai tájképeinek világa, melyekben hol az impresszionizmus, hol a szimbolizmus nyomai fedezhetők fel – olvasható a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria közleményében.
A július 29-ig látogatható gyűjteményes Munkácsy-kiállítás kurátorai Mihail Anyikin (Ermitázs), Gergely Mariann és Plesznivy Edit (MNG).
A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legszebb darabjai gyakran mutatkoznak be neves külföldi kiállítóhelyeken. A Munkácsy-kiállítással párhuzamosan a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeumban szintén július végéig látható a Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig - A budapesti Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című kiállítás, ahol 60 művel találkozhat a dél-amerikai közönség.
(MTI)
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
A magyar válogatottról is beszélt a holland szakember.
Németh Balázs emlékeztetett arra, hogy Forsthoffer Ágnes már korábban eldöntötte: múzeumba küldi az eddig használt, 1902-ben faragott tölgyfa széket.
