A Lassú víz című új lemezen tizenöt klasszikus Bob Dylan-dal Hobo-fordítása szerepel.
Zenei pályafutása ötven évvel ezelőtt egy Bob Dylan-dalszövegfordítás hatására indult, Hobo (Földes László) mégis csak most készített először lemezt az amerikai művész számaiból. A Lassú vonat című anyagból a Müpában is előad néhányat április 10-én kedden.
„Számos előadónak szenteltem teljes esteket, lemezeket az elmúlt évtizedekben, Dylannek nem. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy azok az emberek, akikkel együtt játszottam, még a Rolling Stonest és a Doorst sem tartották igazán nagyra. Tőlem elfogadták, de nem rajongtak érte. A hazai zenészek lenézik Bob Dylant mint énekest, és azt kell mondanom, hogy Magyarországon nincs a dalainak közönsége” – mondta Hobo az MTI-nek adott interjúban.
Kifejtette, hogy a hatvanas évek elején Bob Dylan volt az első, aki a rockzenében magas minőségű szövegeket írt, az ő útján indult tovább később Jim Morrison, Mick Jagger vagy John Lennon. Hozzáfűzte: sajnálatos, hogy a Dylan-jelenség valahogy nem volt jelen a magyarországi zenei társadalomban. Igaz, Barna Imre számos Dylan-szöveget lefordított, Dinnyés József – „Bob Dinnyés” – Ezt nem fújta el a szél címmel pedig megjelentetett egy kazettát magyarított Dylan-dalokkal 1992-ben.
A Lassú víz című CD-n tizenöt klasszikus Bob Dylan-dal Hobo-fordítása szerepel. Közülük kettő már évtizedekkel ezelőtt megvolt, a Végig az őrtorony mellett (All Along the Watchtower) című szám Jimi Hendrix-féle interpretációját játszották a HBB-vel, de műsoron volt korábban a Mindennek vége, Baby Blue (It's All Over Now, Baby Blue) is.
„1968-ban az Új Symposion című újvidéki magyar nyelvű avantgárd irodalmi újságban olvastam először magyar fordításban Dylan-dalszöveget, ez volt a Desolation Row (A pusztítás során). Ennek hatására kezdtem szövegeket írni, ennek következménye volt az 1968-ban íródott A Vidám Park éjjeliőre című szövegem, amelyből a Vadászat Orgiája lett 1984-ben” – idézte fel Hobo.
A lemezen hallható dalok többségének eredetije a hatvanas években született, a legújabb 1981-es. Mint Hobo megjegyezte, szerepel az anyagon két önparódia, a Magányos hobó vagyok (I Am A Lonesome Hobo) és a Csak egy hobó (Only A Hobo). „Próbáltam egy kicsit ironizálni ezzel, a koncerteken is szoktam mondani, hogy ezeket nekem írta Dylan”.
Rajta van a CD-n továbbá a Mint egy rolling stone (Like A Rolling Stone) is. „Barna Imre korábban földönfutónak fordította a rolling stone-t, ami az én felfogásomban félreérthető, és a magyar köznyelvben a templom egerét jelenti. Az ő fordításai távol vannak a rock and rollban sokak által és általam használt nyelvtől" – mondta Hobo, hozzátéve, hogy szerinte nem érdemes lefordítani a kifejezést, amely egy régi mondásból ered (a gördülő kövön nem nő moha). Muddy Waters Rollin' Stone című bluesában is benne van, ahonnan a Rolling Stones is vette a nevét – tette hozzá.
Hobo kiemelte: az anyag megszületését legjobb barátja, Brády Márton inspirálta. Vele és Brády gitártanárával, Kiss Zoltánnal hármasban kezdtek el magyarított Dylan-számokat játszani, eleinte csak a maguk szórakoztatására. Ebből nőtt ki egy nagyobb szabású projekt további három zenésszel.
A GrundRecords gondozásában megjelent lemezen Hobo mögött Brády Márton (gitár, szájharmonika), Gál István (dob, ütőhangszerek), Igali Csanád (zongora, orgona), Kiss Zoltán (gitárok, ukulele, producer, hangszerelő) és Pengő Csaba (nagybőgő, basszusgitár) játszott, Brády azóta kiszállt a Dylan Zenekar elnevezésű csapatból. Az albumon közreműködött még Kutasi Zsolt (steel gitár), Szirtes Edina Mókus (hegedű) és Pál Lajos (tangóharmonika).
Bob Dylan kétszer koncertezett Magyarországon, 1991-ben a Kisstadionban, 2003-ban a Sportarénában; egyiken sem volt sok néző. „Az Arénában ott voltam, meg láttam egy csomó helyen külföldön, Amerikában is. Ahogy korosodik, egyre visszafogottabb. Különleges, furcsa ember, aki harminc éve sem köszönte meg a tapsot a számok végén” – jegyezte meg Hobo.
Április 10-én Látnokok, költők, csavargók címmel ad műsort a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol a Dylan Zenekar mellett Szirtes Edina Mókus és Tátrai Tibor, a Hobo Blues Band egykori gitárosa is színpadra lép. „Bár a dalszövegírást nem lehet összekapcsolni a költészettel, párhuzamot azért fel lehet mutatni, itt van példaként Bob Dylan irodalmi Nobel-díja 2016-ban. A mostani műsor vezérfonala a szabadság témája, lesz Shakespeare, Villon, Ginsberg, Ady, Pilinszky, József Attila, Csokonai és Faludy, a rock ikonjai közül Bob Dylan, Jim Morrison, Tom Waits és Viszockij is" – mondta Hobo.
Beszámolt arról az MTI-nek, hogy a Dylan Zenekarral idén dupla lemez megjelentetését tervezi Hé, magyar Joe! címmel, amely magyar környezetbe helyezi a bluesklasszikusból ismert hírhedt fickó történetét, aki megölte a feleségét. Az anyag monodramatikus előadás formájában lesz látható a Nemzeti Színházban.
(MTI, MTI fotó: Balogh Zoltán)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
