A Testről és lélekről stábja mindenkinek megköszönte a drukkolást.
Nagyon nagy kaland volt, és ami a filmmel történt, bizonyítja, hogy jól dolgoztunk – nyilatkozta az Oscar-díjátadó után Enyedi Ildikó a közmédiának.
„Körülbelül erre készültem” – mondta a rendező a jelölteknek és a győzteseknek rendezett bál bejáratánál az M1 riporterének magyar idő szerint hétfőn Los Angelesben.
A 90. Oscar-díjátadó gáláján a legjobb idegen nyelvű alkotások mezőnyében, amelyben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című műve is szerepelt, végül chilei győzelem született az Una Mujer Fantástica (Egy fantasztikus nő) révén.
„Nagyon nagy kaland volt, nagyon szép volt, nagy boldogság volt dolgozni, és ami azóta történt a filmmel, az azt bizonyítja, hogy jól dolgoztunk” – mondta Enyedi Ildikó, aki Deák Kristóf, a Mindenki című film Oscar-díjas rendezőjének társaságában állt a kamera elé.
Az alkotó kiemelte, hogy már új filmje előkészületein, Füst Milán Feleségem története című regényének adaptációján dolgozik.
A Testről és lélekről stábja mindenkinek megköszönte a drukkolást a film közösségi oldalain.
A Magyar Nemzeti Filmalap által 420 millió forinttal támogatott alkotás vetítési jogát több mint 90 ország vásárolta meg eddig. A Testről és lélekről többek között elnyerte a fődíjat a 2017-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén, főszereplője, Borbély Alexandra pedig megkapta a legjobb női alakításért járó Európai Filmdíjat.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Paul Buck)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
