Charlie Jane Anders All the Birds in the Sky című regénye lett a legjobb az amerikai sci-fi és fantasy-írók szövetségének (SFWA) díján, a Nebulán. A kispróza területén Seanan McGuire, William Ledbetter és Amal El-Mohtar nyert – utóbbi szerző novellája olvasható volt Jonathan Strahan antológiájában magyarul is.
Charlie Jane Anders All the Birds in the Sky című regénye nyerte el idén az SFWA díját, a Nebula-díjat. A díj győzteseit az amerikai SFF-írók szervezetének tagjai szavazzák meg minden évben. A tavaly év elején megjelent sci-fi/fantasy történetét a következőképpen foglaltuk össze kritikánkban:
A közeljövőben járunk: a klímaváltozás egyre erősebben érezteti hatását a világban, amely tulajdonképpen az összeomlás szélén egyensúlyoz. A kétperces időgépet, illetve szekrényében mesterséges intelligenciát építő Laurence Armstead és az állítólagos boszorkány Patricia Delfine még az iskolában találkozik, ahol mindketten számkivetettek. A két gyerek összebarátkozik, majd rövidesen szétválik a sorsuk: nem is sejtik, hogy hamarosan ezen a rövid kapcsolaton múlhat a világ sorsa.
Évekkel később Laurence egy milliárdos tudós projektjében dolgozik, amely azt célozza, hogy az emberiség tíz százalékát még az összeomlás előtt egy másik bolygóra juttassa; Patricia pedig egy prominens boszorkányképzőben végezve valóban boszorkány lett, és igyekszik segíteni az embereken. Éppen akkor találkoznak újra, mikor tényleg megkezdődik az apokalipszis, a természetvédő, állatbarát varázslók pedig összetűzésbe keverednek az elsősorban emberiséget megmenteni akaró tudósokkal.
A legjobb kisregény Seanan McGuire Every Heart is a Doorway című műve lett, a legjobb rövid regényt William Ledbetter, a legjobb novellát pedig Amal El-Mohtar írta – ez magyarul is olvasható egyébként Jonathan Strahan antológiájában, ami a Gabo SFF-nél jelent meg, és amiről itt írtunk. A YA-műveknek járó Andre Norton-díjat David D. Levine kapta az Arabella of Mars c. könyvéért. Az összes győztes listájáért ide kell kattintani. Ez pedig a regény kategóriában győztes kötet borítója:
*
Kövess minket Facebookon és Molyon, olvasd el e-könyvünket a hazai fantasztikum helyzetéről.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
