A DNS biológiai memória szerepe ismert, adattárolási potenciáljával viszont kevesen foglalkoztak eddig.
Yaniv Erlich (Columbia Egyetem) és Dina Zielinski (New Yorki Genom Központ) Science magazinban megjelent tanulmányban számoltak be ezirányú kísérleteikről. Bemutatták, hogy DNS molekulák képesek operációs rendszert, filmet és más fájlokat, összesen 2 megabájtnyi anyagot tárolni. A jó eredményt a módszer hatékonyságának és megbízhatóságának növelésével érték el.
Az úgynevezett Fountain (kút, forrás) kódokon alapuló folyamat során hibás adatdarabok fogadásánál a teljes adattovábbítás megismétlése helyett csak a helyes adat kinyerésére elegendő bájtokat küldenek.
A kutatók állapotfelmérő folyamatok válogatásával egészítették ki a módszert. A kiegészítés célja a folyamat hatékonyságának növelése, minden egyes nukleotid kódoló potenciáljának maximális kihasználása.
Elképzeléseik szerint a DNS 215 petabájt/gramm memóriasűrűséget biztosíthat.