Használhatók-e az emberrabláskor terjedő pletykák?

Hogyan kövessük és kezeljük pletykák, híresztelések terjedését vészhelyzetben? Tommer Simon a Ben-Gurion Egyetem (Negev) kutatója e kérdésre keresve a választ, térképezte fel alaposan 13 eltérő pletyka terjedését izraeli mentők, védelmi erők közös művelete során, amikor három elrabolt fiatalt kellett megtalálniuk.

A pletykák 69 százaléka igaznak bizonyult. Terjedésük még segített is az újságíróknak katonáknak és mentőknek. Simon megállapította, hogy a közösségi média és chatalkalmazások drámai módon felgyorsították híresztelések vészhelyzet közbeni terjedését.

„A kutatást valósidőben végeztük, hogy azonosítsuk a WhatsAppon megjelenő pletykákat, főként visszakövessük őket a forrásig, majd elemezzük mindet” – nyilatkozta.

A tanulmányból kiderül, hogy az érintettek a WhatsAppot jobban szeretik használni pletykaterjesztésre, mint a Facebookot, mert privátabbnak és megbízhatóbbnak tartják. A művelet alatt a felhasználók több mint 40 százaléka legalább egy pletykával szembesült.