A méhek látórendszerének pontosabb megértése, a látórendszerről készített számítógépes modell mérföldkő lehet az autonóm repülő robotok fejlesztésében.
A méhek a környező képi világ mozgásának sebességét használják fel repülésük irányítására. A repülés közben retinájukon elúszó képek, az optikai áramlás néven ismert jelenség tárgyak, tárgyelemek vizuális elmozdulása, ami nem feltétlenül egyezik meg a valós elmozdulással. Az ebből nyert tapasztalatok, mozgásirány és sebesség szinkronizálása kulcsfontosságú.
A Sheffield Egyetem kutatásai azt sugallják, hogy mozgásirányokat detektáló áramkörök összeköthetők úgy, hogy drónok sebességét irányítsák. A méhek látásáról készített számítógépes modell így válhat mérföldkővé autonóm drónok fejlesztésében. A modellt az állat információfeldolgozáshoz használt agyi áramköreinek pontos ismerete nélkül, feltevésekből kiindulva hozták létre.
„A méhek kivételes navigátorok és felfedezők. Látórendszerüket kiterjedten használják ezeknél a feladatoknál, holott agyuk csak egymillió idegsejtből áll. Ha megértjük, hogyan kerülnek el falakat, és milyen információkat használnak a navigációhoz, közelebb kerülünk navigálásban és útvonal-kiválasztásban hatékony algoritmusok fejlesztéséhez, amivel nagymértékben nő az autonóm repülő robotok teljesítménye” – nyilatkozta a kutatást vezető Alex Cope.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Már a roncsok is megvannak.
Egy talált drón alkatrészeit rakodta be az autójába két civil az ukrajnai Putyivl közelében.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
