Február 20-án, életének kilencvenegyedik évében elhunyt Lakatos András, a BB egyik megalapítója: először a balatonboglári borkombinát, majd hosszú éveken keresztül a Balatonboglári Borgazdaság Rt. főkertésze, mai szóval termelési vezérigazgató-helyettese. A magyar szőlészet meghatározó alakja 1200 hektárnyi szőlőt és 1400 hektár gyümölcsöst telepített Balatonbogláron, ő hozta be Magyarországra a chardonnay szőlőfajtát, valamint a Lenz Moser-művelésmód meghonosítása is a nevéhez fűződik.
A róla szóló 2004-es portréfilmben, melyben a riporter nem más, mint Balatonboglár akkori polgármestere, elmondta: 1955. december 6-án, Villányból áthelyezéssel került a Balaton déli partjára, azzal a feladattal, hogy egy speciális, szőlőszaporítással, szőlőtermeléssel, borkészítéssel foglalkozó kertészeti gazdaságot alakítsanak ki Balatonbogláron. „Szép feladat volt, örömmel vállaltam” – mesélte a videóban.
A világfajtákat a minőségi javulás és a balatonboglári termőhelyi jellegzetességek jobb megismerésének érdekében hozták be Magyarországra 1963-ban. „A szakma akkor fanyalgott, ezt meg kell mondani. Ilyenek, mint a chardonnay, a cabernet, a sémillon vagy a pinot noir, amiket mára mindenki elismer” – mesélte a videóban, ahol elhangzik az is, hogy a királyleányka is sokat köszönhet Lakatosnak. „Ebből a Küküllő-menti régi magyar fajtából már csak talán a Nyírségben volt egy fél holdnyni. Azonnal intézkedtünk, Légli Ottót elküldtük oda, az összes vesszőt elhozta, felszaporította és Berencsepusztán el is telepítettük 15 hektáron.” A kadarkáért is sokat tettek.
Lakatos András ahol tudott, mindig felszólalt egy borkészítésre is alkalmas csemegeszőlőfajta, a saszla/chasselas magyarországi telepítése és elterjesztése mellett. „A piacon nagy a kereslet az alacsony alkoholfokú borokra. Ahány előadáson szóhoz jutok az országban, mindig elmondom, hogy miért nem telepítünk saszlát. Bajuk van, hogy nem tudjuk értékesíteni a saszlát, ezt hallottam itt, hallottam Heves megyében. Nem jut eszükbe, hogy lehet belőle bort csinálni?”