De nem csak a női főszereplők száma szempontjából beszélhetünk változásról a kiadó stratégiájában, ugyanis a relaunch óta egyre nagyobb szerepet kapnak a nem fehér karakterek is. Jelenleg az egyik fő Avengers sorozatban egyetlen fehér férfi szerepel (Tony Stark/Iron Man), mellette pedig egy android (Vision), egy pakisztáni-amerikai lány (Kamala Khan/Ms Marvel), egy latino fiú (Sam Alexander/Nova), egy afrikai-amerikai apától és puerto ricói anyától származó fiú (Miles Morales/Spider-Man), egy fekete férfi (Sam Wilson/Captain America) és egy fehér nő (Jane Foster/Thor) alkotják a csapatot.
Különösen izgalmas, hogy az utóbbi két karakter két olyan személynek a pozícióját foglalja el, akik mindketten fehér férfiak: Steve Rogers – a régi kapitány – jelenleg egy másik Avengers címben szerepel, az eredeti Thor pedig Odinson néven folytatta pályafutását. De fel lehetne hozni példának az Ultimates sorozatot is, ami bár nevében nem Avengers (van belőle így is elég), de funkciójában hasonlóan működik és az öt szereplője közül négy fekete és három nő. Nagy előrelépés ez abban a műfajban, ahol a színes bőrű karaktereknek nem is olyan régen többnyire csak a side-kick szerep jutott (lásd: War Machine, Sam Wilson stb.).
Az elmozdulás persze nem csak a szereplők nemének vagy bőrszínének lecserélésén érhető tetten, hanem gyakran a történeteken is. Nem is volt olyan rég, hogy a Fox News támadta a Captain America íróját, amiért az az első füzet ellenségeinek a szélsőséges és rasszista Sons of the Serpent szervezetet tette meg. Persze nem minden esetben ennyire megosztó a narratíva, hiszen az olyan karakterek, mint például a pakisztáni-amerikai Ms Marvel azonnal belopták magukat a rajongók szívébe azzal, hogy őszintén és könnyedén beszéltek a muzulmán származású fiatalok beilleszkedéséről és arról, hogy milyen leet összehangolni a család által tartott hagyományokat az amerikai fiatalok mindennapjaival.
Nem a Ms Marvel az egyetlen sorozat ráadásul, ami a könnyedebb hangvétellel hódít, számos olyan karakter kapott sorozatot az elmúlt években, akinek a történetei távol állnak a klasszikus macsó szuperhős-eposzoktól és inkább kisebb léptékű, emberibb problémákkal és konfliktusokkal foglalkoznak, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy egy szélesebb közönséget is elérjenek a szerzők.
Hol vannak a mutánsok és a Fantastic Four?