Jobb, mint a friss? Palackozott fröccsöket kóstoltunk

Hat mintát kóstoltunk, mindegyiket vakon, számozott, címke nélküli ásványvizes palackkal. Több dologra is kíváncsi voltam: mennyiben nyújt fröccsszerű élményt egy házilag készített, majd órákra a hűtőbe elrakott bor+szóda kombó? Felülmúlja-e az osztrák palackozott fröccsöt a magyar? És vajon kiszúrja-e egy laikus zsűri, ha egy fröccskóstolón nem fröccs, hanem gyöngyözőbor kerül a pohárba?

*

A fröccsök öt tulajdonságát értékeltük, mindegyikre legfeljebb két pontot lehetett adni: színre, szagra, ízre, széndioxid-tartalomra, valamint az összképre. A 2 pont tökéletes élményt jelentett, az 1 pont azt, hogy lehetett volna jobb is, a 0 pedig ha valami nem stimmelt. 10 pontot lehetett elérni.

Háromórás házilag készített fröccs – első minta

A Danubiana aldis cserszegi fűszeresét (599 forint) kevertem össze 1:1 arányban szénsavas ásványvízzel, három órára betettem a hűtőbe, hogy ezzel kezdjük a tesztet. Tipikus átlagfröccs, kevés benne a szénsav, de jólesik inni a 38 fokos kánikulában – körülbelül így lehet összegezni a véleményeket. Belövőbor lévén ezt nem pontoztuk.

Friss fröccs – második minta

Ugyanaz a bor, ugyanaz a víz, mint az előzőnél, csak éppen frissen. „Elég szénsavas, de ízetlen, az előző jobb volt” – írta valaki. „Korrekt, picit vizes, szomjoltó, visszafogott cucc.” Azért esett egyébként a cserszegi fűszeresre a választásom, mert a Vasuta-fröccs is ebből a szőlőfajtából készült. Ez egyébként jóval visszafogottabb annál.

Aldis olasz gyöngyözőbor – harmadik minta

Kíváncsi voltam, vajon észrevehető-e egy gyöngyözőbor egy fröccsös sorban. Ehhez az Aldi 600 forintos kékpalackos venetoi frizzantéját választottam. Bár páran gyanút fogtak, inkább a keverési arány miatti nagyobb bortöbbletre gyanakodtak, mint a ravasz borrovatra. „Erős illatú, nehéz, gyorsan üt. Fröccsnek sok, pezsgős beütés” – írta szerkesztőnk. „Jóval karakteresebb, határozott íz, erős, kevésbé harmonikus, érezhető cukortartalom” – ezt meg egy másik munkatársunk, egy harmadik pedig csak annyit írt az értékelőlapra a gyöngyözőborról, hogy túlságosan gejl.

Osztrák palackozott fröccs – negyedik minta

Sonnleiten Weißer G’spritzter a termék neve, vagyis Sonnleiten fehér fröccs. A gyártó a kamptali borvidéken lévő Schloss Fels borászat, félliteres PET-palack, 6 százalékos alkohol. „Nincs szaga, az első, amiben jó a savanyúság” – írta róla valaki. „Inkább szódaízű, fel lehetne még önteni borral. Aránytalan, vizes, semleges” – fogalmazott egy szerkesztőnk. „Bár alapvetően jó a bor íze, a neutrális karaktere aligha emeli ki a fröccsmezőnyből” – így egy másik.

Vasuta fehér fröccs – ötödik minta

„Az első, aminek jó az illata” – írta szerkesztőnk a hamarosan boltokba kerülő Vasuta-fröccs fehér verziójáról. Alföldi cserszegi fűszeres a bor alapja 51 százalékban, ehhez tesznek szódát. „Virágos, illatos. Kellemes, kicsit kevés benne a CO2” – írtuk. „Kiugrik a pohárból, olyan az illata. Jóivású, de a szénsav gyorsan eltűnik belőle” – ez is egy vélemény a fröccsök közül legjobban teljesítő termékről.

Vasuta rozé fröccs – hatodik minta

Duna-Tisza-közi kékfrankos rozé az alapja a második Vasuta-féle palackozott fröccsnek. „A földesség elsőre zavar, de szép alapbor, kifejezetten epres ízű, tartalmas borból készült, önmagában is tetszene” – írta egy szerkesztőnk. „Jóízű folyóborból készülhetett, különleges, kicsit lehetne erősebb íze” – ezt egy másik. „Kellemes lehet maga a bor is, de nem áll össze igazán. Kevés CO2, kevés harmónia” – ezt pedig egy harmadik.

*

A legtöbb pontot tehát a laikusok alkotta zsűriben a gyöngyözőbor kapta – ezt leszámítva a Vasuta Zrt. fehér fröccse lett a nyertes, megelőzve az általam kevert friss fröccsöt, a Vasuta-rozét és az osztrákok szupermarketben kapható spritzerét is.