A Makovecz – ...összekötni az eget és a földet... címmel megnyílt emlékkiállítás ugyan az életmű egészét kívánja bemutatni.
Makovecz Imre életműve olyan gazdag, hogy lehetetlen egyetlen kiállításon bemutatni, a Pesti Vigadó Makovecz-életműtárlata azonban betekintést ad a munkásság legfontosabb elemeibe – közölte a vasárnap esti megnyitón Mezei Gábor. A tárat kurátora hangsúlyozta: a Makovecz – ...összekötni az eget és a földet... címmel megnyílt emlékkiállítás ugyan az életmű egészét kívánja bemutatni, ennek azonban csak töredékét képes a közönség elé tárni, hiszen az építész munkássága olyan grandiózus, hatalmas, hogy még ma is találni benne meglepetéseket. Mezei Gábor szerint a makoveczi életmű legfontosabb része a mindennapi tevékenység volt, amelyet lehetetlen teljes mértékben megmutatni. Ehelyett elsősorban arra törekedtek, hogy megidézzék „azt a varázslatot, szeretetre méltó és zseniális személyiséget, aki Makovecz Imre” – fogalmazott.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
A szervezők úgy fogalmaztak, „újra kell gondolnunk a jövőt”.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
