Az amerikai szaklap szerint Császi Ádám rendezői bemutatkozása, a Viharsarok egy meggyőző alakításokból és csodálatos képekből komponált, magába szippantó dráma.
A Viharsarok meggyőző alakításokból és csodálatos képekből komponált, magába szippantó dráma – írta Császi Ádám rendezői bemutatkozásáról a The Hollywood Reporter. A tekintélyes amerikai filmes szaklap szerint a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) bemutatott alkotás ugyan heves érzelmeket és érzékiséget ábrázol, mégsem melodramatikus, még akkor sem, amikor a történet könyörtelenül közelít a végkifejlet, az egyik karakter elkerülhetetlen mártíromsága felé. Császi Ádám „fülledt, stílusos belépőjét” a főszereplők lenyűgözően bensőséges alakítása viszi előre, és elcsábítja majd a melegfilmekre szakosodott forgalmazókat – írta David Rooney, a The Hollywood Reporter szerzője. Hozzátette, hogy az elsőfilmes rendező érett művészhez méltó vizuális érzékkel rendelkezik, ami már az első snittekből – Rév Marcell operatőr bámulatos képeiből – is kitűnik.
Úgy vélte, hogy a történetből kevésbé hozzáértő kezek „átlagos melegdrámát” formáltak volna, Császi viszont - bár alkotása nem mentes a közhelyektől – kifejező erőt és komolyságot ad karaktereinek, fizikai kapcsolatukat pedig frissítő közvetlenséggel mutatja be. A filmdráma egy fiatal magyar profi labdarúgóról szól, aki egy német csapatnál játszik, és az igazi hivatását és nemi identitását keresve visszatér a vidéki Magyarországra, ahol egy szerelmi háromszögbe kerül. A Berlinalén a legjobb első nagyjátékfilmnek járó díjért versenyző alkotás világpremierjét szombat este tartották, a művet a szerzői filmeket és innovatív zsánerfilmeket felvonultató Panorama szekcióban mutatták be.
A Süddeutsche Zeitung című lap hírportáljának Berlinale-blogja a magyar-német koprodukciót a fesztiválon feltétlenül megnézendő filmek közé sorolta, a Berliner Zeitung című fővárosi lap pedig külön kritikát közölt róla. Ebben kiemelték, hogy a Viharsarok „az elnyomott homoszexualitás és a homoszexuálisok elleni halálos gyűlölet rettenetes logikáját” ábrázolja, és ez a jelenség „nem csak az állítólagosan elmaradott és fasisztoid Kelet-Európában” mutatkozik meg. A rendező a premier előtt tartott sajtótájékoztatón egyebek között az mondta, hogy a másság elfogadása örök emberi probléma, és mindig, mindenhol beszélni kell róla, különben lehetetlen megérteni. Császi Ádám hozzátette, reméli, hogy filmje „társadalmi párbeszédet indít el a témáról” Magyarországon. A Viharsarok magyarországi premierjét március 27-én tartják.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
