Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt február 22-én, szombaton 12 órakor kísérik utolsó útjára a Fiumei úti Sírkertben.
Az életének 93. évében elhunyt Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt február 22-én, szombaton 12 órakor kísérik utolsó útjára a Fiumei úti Sírkertben – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége. A filmművészt a filmes szövetség mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti.
Jancsó Miklós haláláról világszerte megemlékeztek, nekrológot közölt többek között a The New York Times, a Franfurter Allgemeine Zeitung, a Le Monde vagy például Libération, a 64. Berlinalén pedig a magyar művész munkásságából a berlini filmfesztiválon bemutatott utolsó alkotását idézték fel. Ez a Magyarország 2011 című szkeccsfilm általa rendezett epizódja, amelyet a fesztivál portálján tettek közzé.
Jancsó Miklóst hosszan tartó súlyos betegség után január 31-én érte halál. A több rangos fesztivál – Cannes, Velence, Split – életműdíjával kitüntetett, Balázs Béla-díjas alkotó nevéhez olyan világhírű filmek kötődnek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot a 2010-es Filmszemlén mutatták be.
A Futni mentem nem akar több lenni, mint ami: feszes, kedves, szerethető vígjáték, amelyben nemcsak romantika, de humor is van. És nagyszerű színésznők, akik végre egészen természetesnek látszanak a nagyvásznon.
De más téren is változtat az eddig bevett szokásokon.
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
