Lejárt a szerzői joga Rejtő Jenőnek, így művei szabadon felhasználhatókká váltak.
Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak. A szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, az oltalom minden esetben december 31-ig tart – emlékeztet az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye. A dokumentum felidézi, hogy 2013-ban azon alkotók művei mentesültek a védettség alól, akik 1943-ban hunytak el, Rejtő Jenő mellett például Bálint György író, Harsányi Zsolt író, dalszövegíró, Hegedüs Gyula író vagy Huber Gyula nótaszerző.
A művek innentől szabadon felhasználhatók, azaz a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket kiadni, sokszorosítani, megfilmesíteni. „Egy dolog marad továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem állíthatja senki, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait” – írta az Artisjus.
A közlemény kiemeli, hogy a nemzetközi viszonylatban Szergej Rahmanyinov a legismertebb, 1943-ban elhunyt alkotó, azonban mivel Oroszországban csak 50 évig védettek a művek, mindössze az utolsó hat műve állt jogi védelem alatt december 31-ig.
Az Artisjus felidézi, hogy 2013-ban fontos változás történt a szerzői jog területén: az Európai Unióban az előadók és hangfelvétel-előállítók védelmi idejét 50 évről 70-re emelték.
A folyamatos növekedés egyik motorja a Könyvtári Kihívás pályázat, amelynek célja nemcsak a könyvtárak látogatottságának növelése, de azon keresztül a kisközösségek erősítése is – határon innen és túl. A tavalyi első kiírásra 370 könyvtár jelentkezett országszerte, idén december 15-ig várják több kategóriában a nevezéseket.
A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.
Azzal, hogy nem olvasunk, nem csupán kimaradunk valamiből, hanem a magyarság önarcképét hagyjuk a semmibe veszni. A magyar regény nem vitrindarab, a magyar regény: tükör.
Minden értékes magyar hagyaték külföldre kerülése súlyos vesztesége a magyar kultúrának és a hazai tudományos életnek.
Megszólalt az orosz kiadó.
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
„Lázadás indul” – fogalmazott a miniszterelnök.
Szijjártó Péter szerint Magyarország Törökország támogatásával folytathatja a Brüsszellel és Kijevvel vívott küzdelmét az energiaellátás biztonságáért.
