A 25 éve elhunyt Zoltánfy István festményeiből nyílik emlékkiállítás a szegedi EDF Galériában.
A szegedi EDF Galériában nyílik meg pénteken a Zoltánfy István műveiből Kép az ablakban címmel összeállított emlékkiállítás. Az eseményre a Magyar Festészet Napja alkalmából kerül sor, és november hatodikáig lesz látogatható.
A zömében magángyűjtőktől, illetve a Móra Ferenc Múzeumból és a Csongrád Megyei Önkormányzattól kölcsönzött képek között láthatók többek között Zoltánfy István egyedi hangulatú portréi családtagjairól és önmagáról. A bemutatott anyagban szerepel a szegedi művésztársakat – mások mellett Pataki Ferencet, Dér Istvánt, Kalmár Mártont –megörökítő portrésorozat éppúgy, mint egy az árvízi védekezés munkálatait rendkívüli részletességgel ábrázoló nagyméretű festmény vagy az időszak társadalmi viszonyaira is reflektáló Kocsma című kép. A kiállításon a Tiszatáj folyóiratban 1978 és 1982 között közölt illusztratív grafikájának legjellemzőbb darabjai is helyet kaptak.
Zoltánfy István 1967-ben végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán Vinkler László tanítványként. Ennek egy 1966-os portré állít emléket a tárlaton, melyet a mester készített hallgatójáról. A hatvanas években a fiatal művész először szürrealista alkotásokkal jelentkezett, majd stílusa fokozatosan átalakult a helyi hagyományokban és az alföldi festészetben gyökerező realizmussá. A hetvenes évektől pedig műveire komoly hatást gyakorolt a 15. századi itáliai táblaképfestészet.
Az 1988-ban egy autóbalesetben elhunyt festőt alapvetően az élet nagy kérdései: a család, a születés, a házasság, a halál foglalkoztatták. Festményeinek képi világát többnyire a szegedi életből, napsugaras házak, meleg családi otthonok környezetéből vette.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A baloldali polgármester pontot tett a kérdésre.
Javier Milei argentin elnök lenyűgöző éleslátásról, műveltségről és szilárd világnézetről tett tanúbizonyságot egy olyan eseményen, ahol a jelek szerint káosz és tanácstalanság uralkodott a fejekben.
A szegedi építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak. A speciális körülmények miatt kiváló kép alkotható arról, milyen településeken éltek a nevezetes avarok.
„Sokkal felkészültebbnek ismerlek ennél” – üzente Cser-Palkovics András Szeged polgármesterének.
Minden évforduló jó a számvetésre, sőt a magyar kultúra napja arra is, hogy büszkék legyünk a hazára. Petri Lukács Ádám írása.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
