A 25 éve elhunyt Zoltánfy István festményeiből nyílik emlékkiállítás a szegedi EDF Galériában.
A szegedi EDF Galériában nyílik meg pénteken a Zoltánfy István műveiből Kép az ablakban címmel összeállított emlékkiállítás. Az eseményre a Magyar Festészet Napja alkalmából kerül sor, és november hatodikáig lesz látogatható.
A zömében magángyűjtőktől, illetve a Móra Ferenc Múzeumból és a Csongrád Megyei Önkormányzattól kölcsönzött képek között láthatók többek között Zoltánfy István egyedi hangulatú portréi családtagjairól és önmagáról. A bemutatott anyagban szerepel a szegedi művésztársakat – mások mellett Pataki Ferencet, Dér Istvánt, Kalmár Mártont –megörökítő portrésorozat éppúgy, mint egy az árvízi védekezés munkálatait rendkívüli részletességgel ábrázoló nagyméretű festmény vagy az időszak társadalmi viszonyaira is reflektáló Kocsma című kép. A kiállításon a Tiszatáj folyóiratban 1978 és 1982 között közölt illusztratív grafikájának legjellemzőbb darabjai is helyet kaptak.
Zoltánfy István 1967-ben végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán Vinkler László tanítványként. Ennek egy 1966-os portré állít emléket a tárlaton, melyet a mester készített hallgatójáról. A hatvanas években a fiatal művész először szürrealista alkotásokkal jelentkezett, majd stílusa fokozatosan átalakult a helyi hagyományokban és az alföldi festészetben gyökerező realizmussá. A hetvenes évektől pedig műveire komoly hatást gyakorolt a 15. századi itáliai táblaképfestészet.
Az 1988-ban egy autóbalesetben elhunyt festőt alapvetően az élet nagy kérdései: a család, a születés, a házasság, a halál foglalkoztatták. Festményeinek képi világát többnyire a szegedi életből, napsugaras házak, meleg családi otthonok környezetéből vette.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
