Nemes Csaba nyerte el a második alkalommal odaítélt, 10 ezer euróval (mintegy 3 millió forinttal) járó Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat – jelentették be a péntek esti díjkiosztón a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.
Az ír Maurice Ward Group a Ludwig Múzeum ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Irodájával együttműködésben 2011-ben alapította a kortárs képzőművészeti díjat. Szándékaik szerint a Leopold Bloom-díj a kortárs magyar képzőművészet progresszív alkotóit és nemzetközi megjelenésüket támogatja, kortól és médiumtól függetlenül. Az elismerésre egy külföldi kiállítás tervével pályázhattak Magyarországon alkotó művészek egy általuk választott, elismert európai művészeti intézménnyel, illetve rangos nemzetközi eseménnyel együttműködésben.
A díj így hazai alkotók és rangos külföldi kiállítóhelyek együttműködéséhez, művészek nemzetközi bemutatkozásához, karrierépítéséhez, a kortárs magyar szcéna nemzetközi művészeti életbe történő még intenzívebb bekapcsolódásához kíván hozzájárulni. Ezért a 10 ezer euró értékű díj a nyertes művész munkásságának elismerése mellett egy nemzetközi kiállításának létrejöttét is segíti.
Az elismerésről idén is nemzetközi szakmai zsűri döntött, melybe Katia Baudin (művészettörténész, kurátor, a kölni Ludwig Múzeum igazgatóhelyettese), Annie Fletcher (az eindhoveni Van Abbemuseum kurátora, az amszterdami De Appel oktatója) és Tihomir Milovac (művészettörténész, a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum Kísérleti és Kutatási Osztályának a vezetője) kapott meghívást.
A beérkezett pályázatok alapján a zsűri kilenc művészt, Adamkó Dávidot, Alpern Bernadettet, Fabricius Annát, Kerekes Gábort, Nemes Csabát, Péter Ildikót, Puklus Pétert, Szabó Esztert és Szigethy Esztert juttatta tovább a második fordulóban, az ő munkáikból szeptember 7. és 29. között időszaki kiállítás is látható a Ludwig Múzeumban.
A díj nevét a modern irodalom egyik legjelentősebb alkotásának, James Joyce Ulyssesének magyar származású főhőséről kapta. Összhangban a díj és az ír alapító számára fontos értékekkel, Leopold Bloom a paradigmaváltó művészet, az utazás, a nemzetköziség és nem utolsó sorban az ír-magyar kapcsolatok szimbóluma.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
