Nemes Csaba nyerte el a második alkalommal odaítélt, 10 ezer euróval (mintegy 3 millió forinttal) járó Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat – jelentették be a péntek esti díjkiosztón a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.
Az ír Maurice Ward Group a Ludwig Múzeum ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Irodájával együttműködésben 2011-ben alapította a kortárs képzőművészeti díjat. Szándékaik szerint a Leopold Bloom-díj a kortárs magyar képzőművészet progresszív alkotóit és nemzetközi megjelenésüket támogatja, kortól és médiumtól függetlenül. Az elismerésre egy külföldi kiállítás tervével pályázhattak Magyarországon alkotó művészek egy általuk választott, elismert európai művészeti intézménnyel, illetve rangos nemzetközi eseménnyel együttműködésben.
A díj így hazai alkotók és rangos külföldi kiállítóhelyek együttműködéséhez, művészek nemzetközi bemutatkozásához, karrierépítéséhez, a kortárs magyar szcéna nemzetközi művészeti életbe történő még intenzívebb bekapcsolódásához kíván hozzájárulni. Ezért a 10 ezer euró értékű díj a nyertes művész munkásságának elismerése mellett egy nemzetközi kiállításának létrejöttét is segíti.
Az elismerésről idén is nemzetközi szakmai zsűri döntött, melybe Katia Baudin (művészettörténész, kurátor, a kölni Ludwig Múzeum igazgatóhelyettese), Annie Fletcher (az eindhoveni Van Abbemuseum kurátora, az amszterdami De Appel oktatója) és Tihomir Milovac (művészettörténész, a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum Kísérleti és Kutatási Osztályának a vezetője) kapott meghívást.
A beérkezett pályázatok alapján a zsűri kilenc művészt, Adamkó Dávidot, Alpern Bernadettet, Fabricius Annát, Kerekes Gábort, Nemes Csabát, Péter Ildikót, Puklus Pétert, Szabó Esztert és Szigethy Esztert juttatta tovább a második fordulóban, az ő munkáikból szeptember 7. és 29. között időszaki kiállítás is látható a Ludwig Múzeumban.
A díj nevét a modern irodalom egyik legjelentősebb alkotásának, James Joyce Ulyssesének magyar származású főhőséről kapta. Összhangban a díj és az ír alapító számára fontos értékekkel, Leopold Bloom a paradigmaváltó művészet, az utazás, a nemzetköziség és nem utolsó sorban az ír-magyar kapcsolatok szimbóluma.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
