Októberben megnyílhat a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, amely a magyar fotográfia intézményeként, kortárs kiállítóhelyként és képzési helyként fog működni.
Az új kortárs vizuális intézmény és szakmai rendezvényközpont létrehozását Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára jelentette be, aki a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: megalakult a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nonprofit Kft. A száz százalékos állami tulajdonú szervezet indulásához és működéséhez 155 millió forintos támogatást ad a kormány, a jövő évi működésre pedig 198 milliót kap az intézmény.
Halász János felidézte, hogy a magyar fotográfia mindig is a világ élvonalához tartozott, és a művészet vezető értékeit képviselte, ennek ellenére az elmúlt években a háttérbe szorult. Az államtitkár hangsúlyozta: ezt a hiányt pótolja most a kulturális kormányzat két fontos döntéssel. Az egyik a budapesti Ötvenhatosok terén egy új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes kialakítására vonatkozik, ebben kap helyet a Magyar Fotográfiai Múzeum is, a másik pedig a Robert Capa Központ megalapítására.
A Nagymező utcai Ernst Múzeum épületében kialakítandó, a világhírű magyar származású fotóriporterről, Robert Capáról (1913-1954) elnevezett központ vezetésére Kőrösi Orsolyát, a Magyar Fotográfusok Házának jelenlegi vezetőjét kérték fel, akinek feladata a két intézmény munkájának összehangolása is. Halász János kiemelte: a vezető a magyarországi fotóstársadalommal együttműködésben szeretné a programot elindítani, az intézményt működtetni.
A központ öt fő feladatot fog teljesíteni. Kiállítóhelyként és rendezvényközpontként működik, így a kortárs szakmai közösségi központ funkcióját is betölti. Megalapítja a Magyar Fotográfiai Nagydíjat, amelyet először az idén adnak át, Robert Capa születésének október 22-i, 100 éves évfordulójához kapcsolódóan. Feladata a világhírű magyar fotóriporterek munkásságának kutatása, kiállítóhelyként népszerűsítése, közte kiemelt feladatként a Capa-fotóhagyaték gondozása, együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeummal. Halász János kitért arra, hogy az állam 2008-ban vásárolta meg a hagyatékot, amelyet azóta a múzeum gondoz, az új központhoz várhatóan a feldolgozás és a folyamatos bemutatás kerül.
Az intézmény képzési központként is működni fog, amely fotórestaurátori műhelyt is felállít és működtet. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy nem múzeum, hanem vizuális rendezvényközpont lesz kiállítóhellyel, oktatási helyszínnel, és nemzetközi kapcsolattartó intézmény funkcióval a fotográfia területén.
Kőrösi Orsolya elmondta: a Capa-hagyaték megvásárlásakor az állam szerződésben vállalt kötelezettséget a fotóközpont létrehozására, ez a terv valósul most meg hosszú előkészítő munka nyomán. A központ a szeptember közepén induló felújítási munkák után a 100. születésnaphoz kapcsolódó október 21-iki Capa-fiestával nyitja meg kapuit. Erre az időpontra részben elkészül, és ettől kezdve működni fog. A vezető célja, hogy a fotográfiai szakmával közösen hozza létre az intézményt, ezért szakmai találkozót is összehívott, amelyen bemutatják elképzeléseiket és várják a javaslatokat. Kőrösi Orsolya komplex rendezvényterem létrehozásáról beszélt, és arról, hogy a magyar fotográfusok nemzetközi kapcsolatrendszerének kiterjesztése is fontos céljuk. Küldetésükről szólva a kortárs, a minőségi, a találkozási pont és a szolgáltatás szavakat említette.
„A Mai Manó Ház végre a helyére kerül” – mondta, hozzátéve, hogy ami eddig heroikus erőfeszítéssel próbált központi szerepet betölteni, most meg tudja találni valódi helyét, hiszen különleges, minőségi, intim helye a fotográfiának. A két intézmény egymást kiegészítve működhet ezentúl. A vezető várja az együttműködést a 2018-ban nyíló Magyar Fotográfiai Múzeummal.
Szólt arról, hogy Budapest ikonikus képzőművészeti helye volt az Ernst Múzeum, amely az elmúlt években a kortárs fotográfia kiállítóhelyévé vált. Hozzátette: a múzeum továbbra is a kortárs képzőművészet, ennek részeként a kortárs fotográfia helye lesz. Úgy vélte, a fotográfia az elmúlt években otthon volt ebben a házban, ezért választották ezt a helyszínt. A szomszédos, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Tivolival kapcsolatos kérdésre Kőrösi Orsolya azt mondta, foglalkoznak a központ kiegészítésének, együttműködéseinek lehetőségeivel, azzal, miként tud egy kulturális térként működni ez a ház.
Mint elhangzott, az oktatás 2014 tavaszán indul be, széles spektrumú képzést szeretnének megvalósítani, a professzionálistól a nagyközönségnek szervezett kurzusokig. A Műcsarnoktól 2013 augusztusában került el az Ernst Múzeum vagyonkezelői joga, hogy a Nagymezői utcai kiállítóhely a Robert Capa Központnak adjon otthont.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Persze nem a szó politikai, hanem szellemi értelmében. Angolként valahogy otthonosan mozog a világ bármely tetszőleges pontján. Ilyesmire mi, magyarok soha nem voltunk és nem is leszünk képesek. Győrffy Ákos írása.
