Szerintük a József Attila-díj esetében folytatódott az a három éve tartó rossz gyakorlat, ami ellen már tavaly márciusban nyílt levélben tiltakozott nyolc irodalmi szervezet. „A kontroll nélküli politikai beavatkozás sérti a művészet integritását, mert az esztétikai helyett politikai szempontokat érvényesít. Ez a gyakorlat újra és újra méltatlan helyzetbe hozza a mindenkori díjazottakat, megalázza mind a bizottságot, mind a javaslatot tevő szakmai szervezeteket, és elrongyolja a József Attila-díj tekintélyét. Az irodalmi szervezetek által többször bírált eljárás következménye az is, hogy idén több olyan ember vehetett át díjat, akik nyíltan kirekesztő és rasszista nézeteik miatt méltatlanok bármiféle kitüntetésre” – fogalmaz a nyílt levél.
A dokumentum kitér arra, hogy az irodalmi szervezetek a művészeti középdíjak tekintélyének és szakmaiságának megőrzése érdekében mindig is nyitottak voltak a korrekt párbeszédre, azonban a továbbiakban nem látják értelmét az együttműködésnek. „Mindaddig nem kívánunk részt venni a jelölési és döntési folyamatban, amíg valóban meg nem történik a művészeti középdíjak szakmai rehabilitációja az érintettek bevonásával. A kuratóriumi tagokat pedig tisztelettel arra kérjük, hogy fontolják meg, a történtek után továbbra is részt kívánnak-e venni a jelölési folyamatban” – áll végül a Balog Zoltánnak írt nyílt levélben.
Az emberi erőforrások minisztere március 14-én Albert Zsuzsa költőnek, Petrőczi Éva költőnek, Fekete J. József irodalomtörténésznek, Gy. Horváth László műfordítónak, Kun Árpád költőnek, írónak, Nagy Gábor költőnek, kritikusnak és N. Pál József irodalomtörténésznek adott át József Attila-díjat.