Szombaton rendezte Kékfrankos Napját a Terra Hungarica: mesterkurzuson és sétáló kóstolón mutatták be, mit tud a fajta a Kárpát-medencében. Osztrák, felvidéki, délvidéki, egri, soproni, szekszárdi és mátrai borászok mutatták be dűlőiket és boraikat. A Mandiner.bor pedig bemutatja, mit gondol a kékfrankosról a hazai borsajtó.
Április 21-én, szombaton rendezte meg a Kékfrankos Napot a Terra Hungarica azzal a szándékkal, hogy ráirányítsa a figyelmet a kékfrankosra, arra a kékszőlő-fajtára, ami az utóbbi időben méltatlanul alig kapott figyelmet. Mesterkurzust és sétáló kóstolót is szerveztek a téma köré. A rendezvényen három boríró is jelen volt, tőlük szemlézünk.
Alkonyi László a Tokajwine.net-en arról ír, hogy múltja és jelene miatt a kékfrankos kötődik hozzánk talán a leginkább a kékszőlő-fajták közül, csakhogy nagyon keveset teszünk a mellőzöttsége ellen. Alkonyi a mesterkurzuson is részt vett, és Franz Weninger szavai nyomán következőt írta: „Szépen ellenpontozták a magyar és osztrák valóságot Szentesi József és Weninger Franz helyben lefuttatott gondolatai: sokat mondóan jelezték, hogy kinek mivel kell töltenie az életét a bor felfedezése közben. Egyszersmind szemléletesen felmutatták azt a mintegy 30 méternyi hátrányt, amivel egy magyar borász indul a 100 méteres távon - nemzetközi mezőnyben.”
Kaló Imre bora volt a csattanó
A Borrajongó blog a mesterkurzuson kóstolt tételekről ír. Négy hazai bort emelt ki a szerző: Szentesi József 2007-es etyek-budai kékfrankosát, Franz Weninger soproni Spern-Steiner-dűlőből származó 2009-esét, Karner Gábor mátrai Vitézföld-dűlős 2009-es hordómintáját, illetve Kaló Imre 2002-es egri kékfrankosát. Utóbbiról Alkonyi László azt jegyezte meg írásában, hogy a sor csattanója volt, megmutatta, hogy nemcsak Ausztriában, hanem itthon is lehet a fajtából egyedi, nagy, karakteres bort adni, ami nemzetközi mezőnyben is megállná a helyét.
Kovács András István, az Olaszrizling blog szerzője vidám úttörőnek nevezte a kékfrankost bejegyzésében, szerinte ugyanis a fajta lényege az, hogy megmutassa termőhelyének tulajdonságait, jellegzetességeit. Az olaszrizling népszerűsítését felvállaló szerző most se tudott teljesen kibújni bőréből: „Amikor először hallottam a Terra Hungarica rendezvényéről, megörültem, nem tudtam nem az olaszrizlingre gondolni, magyarországi szerepük, pozíciójuk, lehetőségeik nagyon hasonlóak. A kékfrankos a vörös olaszrizling, vagy fordítva, voltaképpen mindegy” - írja. Kovács András István egy kivétellel ugyanazokat emelte ki a mesterkurzus tételei közül, mint a Borrajongó: ő nem Karner mátrai kékfrankosát, hanem Pók Tamás 2009-es Nagy-Egedjét tette be a legjobb négybe. A szerzőnek nagyon tetszett még Losonci Bálint, Ráspi, az Orsolya Pince, Maurer Oszkár és a Csobánci Bormanufaktúra egy-egy tétele a sétáló kóstolóról.
Tényleg olaszrizlingezés lesz ebből
A Bordogság blog szerzője két részben hozza majd le tapasztalatait. Az első részben a Karner Gábor- és Pók Tamás-összest vesézte ki a szerző. A mátrai borásztól leginkább a 2008-as Tavaszföld-dűlő kékfrankosa, az egri Pók Tamástól pedig egy nagy-egedi tetszett a szerzőnek.
Fontos-e a kékfrankos? - teszi fel a kérdést rögtön a címben a Borravaló szerzője. És meg is válaszolja: igen. A Borravaló írásában ugyanúgy felmerül a párhuzam az olaszrizlinggel, mint Kovács András Istvánnál: a szerző szerint a kékfrankos tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy a borászok összeálljanak, és ne csak egy országos szintű összefogást hozzanak létre (persze azt is), hanem egy közös tétellel akár a nemzetközi közönség elé is kiálljanak. Rengeteg még a teendő idáig - az első a fajta megbecsültségének helyreállítása lesz. A cikk szerzője a mesterkurzuson is rész vett, itt a hazaiak közül Szentesi József 2009-es kékfrankosát emelte ki - az aranyérmet viszont a dél-burgenlandi Uwe Schiefer 2009-es Szapáry-kékfrankosának kapta tőle.
És hogy ehhez mit tudunk mi még hozzáfűzni?
Sokat nem. De igazat adunk Kovács András Istvánnak és a Borravaló szerzőjének: a kékfrankosnak hasonló múltja és jelene van, mint az olaszrizlingnek, bár mi előbbi jövőjét árnyalatnyit fényesebbnek látjuk a több kékfrankosból készült dűlős tétel és az osztrák vörösök hírneve miatt. Szóval hajrá Magyarország, hajrá kékfrankos!
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Harmadszor méreti meg magát Barcza Attila, Sopron kormánypárti képviselője. Meglátása szerint a turizmus fellendítése és a versenyképes fizetés megteremtése a következő évek fontos feladata.
Mindennél fontosabb a mozgósítás.
Indul a kampányhajrá!
Napvilágot látott a kormányfő friss programterve a kampányfinisben.
Nincs önkormányzati lakásom – mondta a soproni tiszás jelölt, aki hat lakás tulajdonosa a város legimpozánsabb részén. Mutatjuk, hogyan!
„Keserű az ébredés, és ilyenkor sok butaság is elhangzik” – fogalmazott a kormányfő.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
Az Alapjogokért Központ becslése szerint az egyéni választókerületek többségében a Fidesz–KDNP jelöltje kerülhet ki győztesen.
