A tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Dobó István Vármúzeum szerda este nyíló közös, A láthatatlan ember arcai című kiállítása.
A tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is megismerheti a közönség a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Dobó István Vármúzeum A láthatatlan ember arcai című, szerda este nyíló közös budapesti kiállításán, amelynek fókuszában az író történelmi regényei állnak.
H. Bagó Ilona, a PIM muzeológusa a hagyatékról elmondta, hogy a Gárdonyi-emlékház gazdag gyűjteményében kéziratok, festmények, jegyzetek, könyvek találhatók. „Egy teljesen berendezett ház maradt fenn Gárdonyi után, így nyilvánvaló volt, hogy erre a törzsanyagra épül majd a kiállítás” – emelte ki. A láthatatlan ember arcai című tárlat mintegy 140 négyzetméteren terül el. „Az első teremben a történelmi regényeket, A láthatatlan embert, az Egri csillagokat és az Isten rabjait mutatjuk be, a másodikban az Ida regényét, valamint a meseíró Gárdonyit. Itt találkozhatnak a látogatók az író titkosírással vezetett naplójával” – ismertette a kiállítást H. Bagó Ilona, hozzátéve: ez utóbbi helyen mutatják be a tudós Gárdonyit is.
A tárlat a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert ötmillió forintból készült, és 2012. október 2–ig lesz látogatható Budapesten. Ezt követően a kiállított anyag Egerbe utazik, majd 2013–ban – az író születésének 150. évfordulóján – országos vándorútra indul.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
