Ünnepélyes keretek közt nyílt meg a Korda Filmpark kedden. A tervek szerint évente 35-40.000 látogató lesz kíváncsi a látogatóközpontra.
Megnyílt a Korda Stúdió látogatóközpontja. Bánki Erik, Cser-Palkovics András, Horváth Gergely és Csapó Tamás, a stúdió igazgatója elmondták, terveik szerint évente 35-40.000 látogató lesz kíváncsi a filmparkra. A Magyar Turizmus Zrt. nagy lehetőséget lát Magyarország reklámozására a külföldi filmeken keresztül, ezért is hoztak létre önálló üzletágat ennek felvirágoztatására.
A Demján Sándor cége által épített, és Andrew Vajna nevével is fémjelzett stúdió 592.366.750 Ft-ot nyert az Új Széchenyi Terv által az európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, mely a teljes projekt 50 százalékát tette ki. A központnak három fő eleme van, az 1400 nm-es kiállítócsarnok, egy hatalmas 1100 nm-es étterem és egy középkori díszletváros mely 8000 nm-en terül el. A kiállítótér két részre bontható: az első részben Sir Alexander Korda és testvéreinek relikviái láthatók, egy-egy berendezett szoba, és sok történet a nagy magyarról.
A második részben megtekinthető a Camera Obscura, a green box és a zörejstúdió is. A kiállítás megmutatja a filmezés fázisait, a forgatástól az utómunkáig, továbbá a rajzfilmeket is. A tervek szerint a látogatók részt vehetnek majd filmforgatásokon, és vásárolhatnak az ajándékboltban.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Törökországgal kerültünk egy lapra.
Felelősségteljeségről beszélt a JP Morgan vezetője.
