Jean-Paul Belmondo francia színész a cannes-i filmfesztiválon kapja meg a díjat, várhatóan május 16-án.
Kitüntetik életművéért Jean-Paul Belmondót. Az áprilisban 78. életévét betöltő francia színész a cannes-i filmfesztiválon veheti majd át a díjat, várhatóan május 16-án. Az agyvérzésen átesett színész a Le Parisien című lap információi szerint elfogadta a meghívást. Belmondo harmadszor jelenne meg a cannes-i filmfesztiválon, 1960-ban a Moderato Cantabile, 1974-ben pedig a Stavinsky című film kapcsán meglehetősen lesújtó kritikákat kapott. Legutóbbi filmje Egy ember és kutyája címmel 2009-ben került a mozikba.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Alex Consani a díjátadón külön köszönetet mondott azoknak, akik előtte jártak, többek között a fekete transz nőknek.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
