Saját bevallása szerint eddigi legnehezebb filmjét tette le az asztalra Pedro Almodóvar. A spanyol rendező 20 év után ismét Antonio Banderasszal dolgozott együtt.
Pedro Almodóvar saját bevallása szerint eddigi legnehezebb munkáján van túl. A spanyol mester La piel que habito (A bőr, amelyben élek) címmel forgatta műfaji korlátokat áthágó legújabb filmjét, amelynek főszerepét Antonio Banderas alakítja. Almodóvar a La Repubblica című olasz lapnak beszélt arról, hogy amikor hosszú évek után újra együtt forgatott honfitársával, úgy érezte, mintha nem is telt el volna idő azóta, hogy 1990-ben elkészült legutóbbi közös filmjük, A kötözz meg, és ölelj.
A rendező szerint Banderas tökéletes arra, hogy antiszociális karaktereket formáljon meg: „Ötvenévesen tökéleteset nyújt ebben a szerepben, azért is szeretem, mert új utakon járva is biztosra megyek vele”. A La piel que habito Thierry Jonquet Tarantula című regénye alapján készült, és egy plasztikai sebészről szól, aki sejtterápia révén akar új bőrt kifejleszteni.
Almodóvar úgy fogalmazott, ez volt eddigi legnehezebb munkája: „Ez jelenti bemutatkozásomat a horrorban, de nincsenek se sikolyok, se mészárlások, az erőszak a pszichológia. A film a noir, a terror, a sci-fi keveréke, de nem tisztel műfaji szabályokat”. A mozi szeptemberben kerül a spanyol mozikba, de nagy eséllyel már a tavaszi cannes-i filmfesztiválon bemutatják.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
