Guillermo del Toro stop-motion technikával dolgozza fel 3D-ben Carlo Collodi klasszikus meséjét. A Tim Burton-szerű animációs mozi zenéjét Nick Cave írja.
Carlo Collodi klasszikus meséje, a Pinokkió 3D-s stop motion animációs adaptációját készíti Guillermo del Toro, A faun labirintusa rendezője. Az 1940-es Disney-változatnál jóval sötétebb hangulatú film forgatása még az idén elkezdődik, a rendezői székekben Gris Grimly és Mark Gustafson ül majd. Grimly illusztrálta azt a 2002-es Pinokkió könyvet, mely a film alapjául szolgál majd. A mesét Del Toro Matthew Robbins forgatókönyvíróval dolgozta át. A bábukat és a 3D elemeket az a brit stúdió készíti, akik A fantasztikus Róka úr és Tim Burton Halott menyasszonya mögött állt, a film zenéjét pedig az ausztrál Nick Cave írja.
Del Toro elmondta: „Kell, hogy legyen sötétség minden tündérmesében, vagy gyerekeknek szóló történetben. Ezt a Grimm-fivérek, Hans Christian Andersen és Walt Disney is megértette. Hajlamosak vagyunk a ’disney-sített’ jelzővel illetni a rajzfilmeket, de sokan elfelejtik, hogy mennyire erőteljes elemekkel dolgoznak a legjobb Disney filmek, például ott vannak azok a gyerekfigurák, akik szamárrá változnak a Pinokkióban.” Hozzátette: „Amit mi próbálunk most kihozni a történetből, az sokkal közelebb áll majd a Collodi által írt eredeti meséhez. Sokkal szürreálisabb és sötétebb lesz, mint amit valaha láttunk.”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
