Az idei a tizenkilencedik olyan ősz, amikor a Bidapesti Őszi Fesztivál jóvoltából a főváros kulturális élete tíz napig kortárs alkotásokkal és alkotókkal telik meg.
Október 15-én és 16-án a Schauspiel Graz és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója lesz látható. Visszatér a német dokumentarista színházi csapat, a Rimini Protokoll is. Izgalmasnak ígérkezik Balázs Zoltán Platonov-értelmezése a Maladype Színház produkciójában. A West-Balkán új helyszínén bemutatkozik a SZAKKÖR társulata. A legendás Új Zenei Stúdió négy évtizedét október 17-én délután öttől éjfélig tartó négyrészes koncerten idézik fel. Márta István és alkotótársainak Csodálatos mobilvilág című, hangokra és térerőre komponált „operatóriumát” is bemutatják. Az elektronikus zenei szcéna három sztáregyüttese ad közös koncertet október 16-án.
OAz október 11-én Wings címmel mutatják be Frenák Pál darabját . Október 12-13-án a flamand Kris Verdonck különös vízióját láthatjuk. Nagy Csilla és Fehér Ferenc önálló előadással jelentkezik. A 2B Galériában nemzetközi művészcsapat járja körül a másság és különbözőség kérdéskörét, a BUMBUM Galéria Nyári István legújabb festményeiből válogat. A megszokott Nemzetközi Táncfilm Fesztivál mellett mini-fesztivál mutatja be mozgókép és gasztronómia kapcsolatát. Bozsik Yvette és Társulata Pöttyös Panni iskolakezdésének történetét állítja színpadra, egy angol utcaszínházi társulat pedig egy hatalmas köztéri KOCÁval fogja szórakoztatni a közönséget.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
