A Magyar Nemzeti Múzeum épületére és a Múzeumkert fejlesztésére kiírt tervpályázaton a Mányi István Építész Stúdió nyerte a 6 millió forinttal járó első díjat. A mintegy 8000 négyzetméteres új épület udvarait üvegtetővel fednék be, az épület falait a pinceszinten egy raktár keretezi majd, a Múzeum körút felől, a park alatt étterem, múzeumi bolt létesül, az Arany János szobor alatt pedig infópont lesz.
A Nemzeti Múzeum 3-4 milliárdos fejlesztésnek egyelőre nincsenek meg az anyagi feltétételei, legkorábban 2013-ban uniós forrásból remélik megvalósulni. 61 terv érkezett a januárban kiírt bővítési tervpályázatra, melyet a Holokauszt Emlékközpont tervezője, Mányi István irodája nyert meg. A tervek szerint a főlépcső előtti térség alatt jönne létre egy 120 X 12 méter négyzetméteres fedett utca, ahol helyet kapna a múzeumi bolt, étterem, gyermekfoglalkoztató, rendezvénytermek, időszaki kiállító tér, illetve középen egy információs pont. Az új épületnek egy-egy bejárata lenne kétoldalt, ahol lifttel és lépcsőn is le lehetne jutni a föld alatti terekbe. Melyről a bejáratokon kívül csak felülvilágító ablakok árulkodnának.
Az épülő negyven gépkocsit befogadó mélygarázs a Múzeum utcából nyílna, a föld alatt lévő egykori Batthyány villa pincéit is láthatóvá tennék, az étterem helyiségeként funkcionálnak majd. A másik 18. századi pincét azonban elbontanák, üvegtetővel fednék le a főépület mindkét udvarát, előadó-, színház, és rendezvényteremként lehetne hasznosítani azokat. A Pollack Mihály tér felőli kertészházban pedig játszóház lenne. Az épület falait a pinceszinten 1300 négyzetméteres raktár öleli majd körbe, az egyik udvar alá pedig kőtár épülne. Igyekeznek a legtöbb öreg fát megtartani, s egy 21. századi parkot létrehozni, kortárs építészeti eszközökkel. Azonban a 3-4 milliárdos beruházásból egyelőre semennyi pénz nem áll rendelkezésre, így legkorábban az 2013-as uniós forrásokból valósulhat meg. Állítólag a kulturális tárcánál megvolt az a 130 millió forint, ami az engedélyes tervek elkészítéséhez szükséges, de ezt az információtaz új államtitkár, Szőcs Géza nem tudta megerősíteni.
Csorba László főigazgató múzeumtörténeti jelentőségűnek nevezte a pályázatot, viszont az intézmény - név nélkül nyilatkozó - más vezetői pedig inkább a problémákra hívták fel a figyelmet. A Nemzeti Múzeum látogatási adatai jelenleg nem nagyon teszik szükségessé a fejlesztéseket, tavaly például 260 ezer ember fordult meg az épületben, és egyik tárlatuk sem lépte át a százezres határt.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Még a 2026-os választás előtt kap egy utolsó „dollárfröccsöt” az ellenzéki sajtó.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
