Újratemették Kopernikuszt

Még 2004-ben kezdték el kutatni a csillagász földi maradványainak helyét a helyi püspök kérésére a fromborki székesegyházban, míg egy 70 év körüli ember koponyájára és csontjaira bukkantak – ennyi idősen halt meg Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik). Ezek után DNS-tesztekkel azonosították csontjait, összehasonlítva azokkal a hajszálakkal, amelyeket az uppsalai egyetemen őrzött könyveiben találtak.

Kopernikusz, a fromborki székesegyház kanonokja 1473 és 1543 között élt. De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című értekezésében azt állította, hogy a Föld kering a Nap körül, ellentétben a középkori hiedelemmel, amely szerint a föld a világegyetem középpontja. Az elméletet az egyház gyanakvással fogadta. Az írás nem jelenhetett meg egészen Kopernikusz halálának évéig, a Szentszék pedig csak 1835-ben vette le a tiltott könyvek listájáról. Közel húsz évvel ezelőtt az egyház rehabilitálta Galileo Galileit, akit az inkvizíció azért üldözött, mert továbbfejlesztette Kopernikusz elméletét.

Az újratemetés előtti napon körbehordozták az észak-lengyelországi régió néhány városában a tudós koporsóját. A május 22-én bemutatott szentmisén Wojciech Ziemba warmiai érsek szerint: „Kopernikusz a kemény munka, az odaadás és mindenekelőtt a tudományos géniusz örökségét hagyta ránk.” Fromborkban több napon át tartó kulturális és tudományos rendezvényeket, konferenciákat is szerveztek, Kopernikusz nyughelyét mostantól egy fekete gránit sírkő jelzi, amelynek felirata szerint itt nyugszik a heliocentrikus világkép megalkotója. A kőtáblán egy arany nap és körülötte hat bolygó látható.