A torpedóromboló és a törpedoromboló
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Ft
Ft
27°C
18°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
08. 31.
vasárnap
Megjelent egy eddig ismeretlen Janus Pannonius-vers
2010. február 26. 11:01
A felfedezés az utóbbi évtizedek Janus Pannonius-kutatásának legfontosabb eseménye, igazi irodalomtörténeti szenzáció.
2010. február 26. 11:01
A Jelenkor folyóirat februári számának mellékleteként jelenik meg Janus Pannonius eddig ismeretlen műve. A Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv egy 1452-ben keletkezett dicsőítő költemény, melyet Janus Anjou Renéhez, első királyi (igaz, trónjavesztett) patrónusához címzett. A költemény a műfajhoz híven a címbe emelt férfiú erényeit és hősi cselekedeteit méltatja.
A dicsőítő költeménynek eddig csak a teljes mű felénél kisebb részlete volt ismert. A mostani, teljes, 1043 soros szöveg a Nápolyi Nemzeti könyvtárból került elő, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész akadt a nyomára. Az ő munkáját dicséri a latin szöveg szakszerű sajtó alá rendezése, valamint az értő és lírai magyar fordítás elkészítése is. A Renatus-dicsőítéshez Jankovits László, a PTE oktatója, Janus Pannonius-kutató írt előszót, amely a fél évezrednél is régibb mű előkerülésének részleteit is ismerteti.
A dicsőítő költeménynek eddig csak a teljes mű felénél kisebb részlete volt ismert. A mostani, teljes, 1043 soros szöveg a Nápolyi Nemzeti könyvtárból került elő, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész akadt a nyomára. Az ő munkáját dicséri a latin szöveg szakszerű sajtó alá rendezése, valamint az értő és lírai magyar fordítás elkészítése is. A Renatus-dicsőítéshez Jankovits László, a PTE oktatója, Janus Pannonius-kutató írt előszót, amely a fél évezrednél is régibb mű előkerülésének részleteit is ismerteti.
Nyomozás Szent István leszármazottja után, avagy itt a magyar Da Vinci-kód – a szerző a Mandinernek
Kultúra
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Az ukránok szerint ez az igazság: így pusztították el őket a magyarok
A videóban azt állítják, hogy a Magyarországon élő 300 ezer görögkatolikus mind ukrán leszármazottak.
A jó irodalom soha nem megy szabadságra – újra lehet pályázni a Libri írói ösztöndíjprogramjaira
A Libri Talent első, sikerrel zárult évadát követően a jövőben még több irodalmi tehetség jut lehetőséghez, a pályázatokat szeptember végéig várják, idén meseírók is jelentkezhetnek.
„Rosszabb, mint a Kádár-korban” – újabb nagyívű interjút adott Nagy Ervin
A színész szerint a hazai kultúra ma olyan, „mint egy útszéli kóró, ami az életéért küzd”.
Így élt a mesék királya, aki rajongott Magyarországért – 150 éve hunyt el Andersen
A nagy dán meseíró a nyomorból tört a világhírre hosszú élete során, emésztette a magány és a különcség, a bordélyházakban nem járt sikerrel, a magyarokról viszont hízelgő véleménnyel volt.
Sötétségbe borul egész Magyarország: ezt már biztosan nem fogjuk megúszni
Nem lesz kegyelem.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: