Emellett az adott ország kultúrája és társadalmi berendezkedése is hatással van a gyermekvállalásra. Ahol a gyermekgondozás megfizethetőbb és a körülményei is élhetőbbek, ott általában magasabbak a termékenységi ráták. Erre példák az északi országok. Az említett trend egyelőre inkább a nyugati országokban megfigyelhető.
„Magyarországon a 2022-es népszámlálási adatok szerint 183 ezer olyan, 15 éves vagy idősebb és házas nő élt Magyarországon, akinek nem volt élve született gyermeke. Ez az arány nem csupán a tudatos döntés miatt érheti el a 10 százalékos arányt. Az elmúlt években felmérések alapján közülük sokan meddőséggel is küzdhetnek„ – mutatott rá az elemző.
Magyarországon is egyre későbbre tolódik az első gyermekvállalás időpontja. Az elemző rámutatott, az édesanyák átlagos életkora első gyermekük születésekor 2022-ben 29 év volt, míg 1980-ban csak 23 év.
A teljes termékenységi arányszám azonban javuló tendenciát mutat hazánkban
– tette hozzá.