Erre a születésnapi ajándékra senki sem számított: a németek óriási többsége elzavarná a Merz-kabinetet

Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.

Nagy-Britanniától egy a svájcihoz hasonló megállapodást várnak az uniós diplomaták.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök közölte Keir Starmer brit miniszterelnökkel, hogy Nagy-Britanniának a Brexit óta először rendszeres, éves befizetéseket kell teljesítenie az uniós költségvetésbe, amennyiben London valóban „újra akarja gondolni” a kapcsolatait az EU-val – írja a Világgazdaság.
Az Európai Unió tárgyalói szerint a hozzávetőleg évi egymilliárd font körüli összeg a feltétele annak, hogy az Egyesült Királyság jelentősebb hozzáférést kapjon az EU egységes piacához.
„Ha az Egyesült Királyság további integrációt akar, akkor fizetnie kell a részvételért. Ez nem szokatlan” – fogalmazott egy diplomata.

Starmer hétfőn az Európai Politikai Közösség örményországi csúcstalálkozóján találkozik az uniós vezetőkkel, a találkozón várhatóan az „újrahangolás” terveiről is egyeztetnek. Emellett a brit kormány bejelentheti, hogy London tárgyalásokat kezd az EU 90 milliárd eurós (78 milliárd font) ukrajnai hitelprogramjához való csatlakozásról. Cserébe brit védelmi cégek fegyverzetet és felszerelést szállíthatnának Ukrajnának, nagyjából 400 millió fontos brit hozzájárulás fejében.
Az Európai Unió azonban ennél is többet várna Starmeréktől a közös költségvetésekbe. Miután a miniszterelnök „mélyebb gazdasági integrációt” sürgetett, Brüsszel azt akarja, hogy Nagy-Britannia arányosan járuljon hozzá az uniós alapokhoz azokon a területeken, ahol közelebb kerülne az egységes piachoz.
Az uniós vezetők már márciusban megállapodtak:
ha London részt akar venni például az európai villamosenergia-piacon, akkor fizetnie kell az Európai Strukturális és Beruházási Alapokba (ESIF).
Az Európai Tanács emellett egy „állandó mechanizmust” is szeretne, amely a brit gazdaság méretéhez és a piaci részvétel mértékéhez igazított befizetés lenne. A brit minisztériumok jelenleg azt vizsgálják, mely ágazatok profitálnának leginkább a mélyebb együttműködésből. Elsősorban a vegyipar, a gyógyszeripar és az autóipar jöhet szóba.
Brüsszeli diplomaták szerint az EU nem engedné, hogy Nagy-Britannia „mazsolázzon”, azaz csak a számára kedvező részeket vegye át. Inkább egy Svájchoz hasonló átfogó megállapodást szorgalmaznak, amely éves befizetéseket kötne a piaci hozzáféréshez.
Svájc jelenleg évi 375 millió eurót fizet az uniós kohéziós alapba. Mivel a brit gazdaság nagyjából négyszer akkora, London hozzájárulása brüsszeli számítások szerint évi egymilliárd font körül alakulhatna.
A terv már most heves vitát váltott ki. A konzervatívok és a Reform UK is ígéretet tett rá, hogy blokkolja az újabb integrációt.
Keir Starmer viszont azt hangsúlyozta: a világ megváltozott a Brexit-népszavazás óta, és Nagy-Britanniának Európa középpontjában kell állnia a védelem, biztonság, energia és gazdaság területén. „A Brexit ártott a gazdaságunknak, és számomra nem kérdés, hol húzódik a nemzeti érdek” – mondta
A felmérések szerint a Munkáspárt tagjainak közel kétharmada szeretné, ha a párt a következő választáson az EU-hoz való visszatérés mellett kötelezné el magát.
Charles Grant, a Centre for European Reform igazgatója szerint az EU szívesen erősítené a védelmi és biztonsági együttműködést, de a gazdasági területen jóval óvatosabbak, különösen Franciaország. „Nem igazán érdekli őket, hogy az Egyesült Királyság gazdasága erős vagy gyenge. Ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy nem lehet válogatni az egységes piac elemei közül” – mondta.
Brüsszel üzenete pedig egyértelmű: aki részt akar venni, annak fizetnie kell. Nagy rugalmasságra egyelőre nem számíthat London – tette hozzá.
Nyitókép forrása: Stefan Rousseau / POOL / AFP
***