Káosz Lengyelországban: több ezer ember válása válhat érvénytelenné

Egy bíró érvénytelennek nyilvánított egy válást, mivel azt egy konzervatívok által kinevezett bíró hirdette ki.

Zágrábban gyűltek össze az Európai Néppárt vezetői, ahová a csoportkép alapján Magyar Pétert nem hívták meg.

Január utolsó hétvégéjén Zágrábban gyűltek össze az Európai Néppárt vezetői, ahol egy zártkörű megbeszélést tartottak. Az eseményen ott volt Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint Manfred Weber az EPP vezetője is. A csoportkép alapján nem volt jelen a szintén az EPP-hez tartozó Tisza Párt.
A két napos tárgyalásokat követően Weber tartott egy sajtótájékoztatót, amelyben egyértelművé tette: a tárgyaláson arról döntöttek, hogy a háborút folytatni kell és Ukrajna támogatása továbbra is az egyik legfontosabb prioritás. Elmondása szerint arról is döntöttek, hogy az EU-t katonai szövetséggé kell alakítani, és

ki kell terjeszteni a minősített többséggel hozott döntéseket, amely gyakorlatilag a nemzetek vétójogának megszünetetését jelentené.
„A kérdés az volt, hogy az EU készen áll-e erre a történelmi pillanatra. A vita eredményeként az Európai Néppárt a Lisszaboni Szerződés megfelelőbb végrehajtásán fog dolgozni. Az egyik ötlet például az, hogy bővítsék a minősített többségi szavazás alkalmazásának lehetőségeit az EU döntéshozatali folyamatában” – mondta Weber.
Jelenleg az EU vezetői a legtöbb jogalkotási javaslat esetében, az energia- és éghajlat-politikai kérdésektől a kutatás és innováció területéig, minősített többségi szavazással dönthetnek. Azonban a közös kül- és biztonságpolitika, az EU pénzügyei és a tagsági kérdések, többek között, egységes többséget igényelnek.
A Politico beszámolója szerint az EPP azt szeretné, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint tavaly, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megvétózta az orosz szankciókat.
A védelem erősítése Weber szerint már eleve szerepel a szerződésbe, csak eddig nem lett kidolgozva a gyakorlati megvalósítás.
Ami a katonai szolidaritást illeti, a Lisszaboni Szerződés 42. cikkének (7) bekezdése kötelezi az országokat, hogy „minden rendelkezésükre álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtsanak”, ha egy EU-tagállamot megtámadnak.
Weber szerint az európai jogban szereplő megfogalmazás erősebb, mint a NATO 5. cikkében szereplő kollektív védelmi kötelezettségvállalás. Ez azt is jelentené, hogy amennyiben Ukrajna csatalkozik az Európai Unióhoz, akkor ez potenciálisan egész Európát berángatná az oroszokkal való konfliktusba.
Nyitókép: X
Ezt is ajánljuk a témában

Egy bíró érvénytelennek nyilvánított egy válást, mivel azt egy konzervatívok által kinevezett bíró hirdette ki.
