Bezzeg Románia: a népesség 70 százaléka szerint az összeomlás felé halad a magyar ellenzék kedvenc kirakatországa

A románok közel 70 százaléka visszahozná a sorkatonaságot.

Mit jelent a „BezzegRománia”?

Románia fényévekkel előttünk jár? Évek óta ugyanezt fújják a balos politikusok és újságírók. A Patrióta Riportban arra voltak kíváncsiak, hogy mit jelent a „BezzegRománia”, és mit mondanak az erdélyi magyarok, románok és szakértők a mindennapok valóságáról.
Ezt is ajánljuk a témában

A románok közel 70 százaléka visszahozná a sorkatonaságot.

Nicusor Dan államfő 2025 júniusában nevezte ki Ilija Bolojant kormányfőnek; akkora a korábbi túlköltekezések miatt az ország rekordmagas, 9,3 százalékos költségvetési hiánnyal és 9,7 százalékos inflációval a teljes államcsőd határán állt – vázolja fel az előzményeket a Patrióta. Az új miniszterelnök válasza minderre egy drasztikus megszorítócsomag volt.

A fizetésekre és a nyugdíjakra vonatkozó sarcok mellett emelték a járművekre vonatkozó adókat, az áfát és az üzemanyag árát is, miközben több kedvezményt, például az egyetemisták ösztöndíjalapját, a kismamák gyermeknevelési támogatását és a fogyatékossággal élőkét is csökkentették. Januártól pedig arra kötelezték az önkormányzatokat hogy minimum 70 százalékkal növeljék az ingatlanadót.
Pontosan úgy, ahogy Brüsszel Romániának szóló ajánlásában szerepel – jegyzi meg a Patrióta.
A Patrióta útjának első állomásán, egy Kisszántón élő férfi megerősítette, hogy a gázárak és a villanyárak nagymértékben megemelkedtek az elmúlt időszakban, és úgy tudja, még ezeken is fog emelni a román kormány. A férfi, aki fával fűt, elmondta, hogy egy szezon körülbelül 8 ezer lejbe, átszámolva csaknem 600 ezer forintba kerül. Elmondta azt is, hogy külön adót kell fizetnie a házért, valamint a kertért is – mindez tavaly 387 lej (29 000 forint) volt, idén pedig már (652 lej 48500 forint).
Elmondása szerint ők még szerencsésen jártak, ám ismer olyan embert a faluban, akinek megnégyszerezték az ingatlanadóját és úgy tudja, hogy kettő autó után már luxusadók kell fizetni. Megmutatta, hogy a villanyért is horribilis összeget kell fizetnie: jelenleg átlagosan 780 lejt, 60 ezer forintot, ami állítása szerint arra fele nem is számít soknak. „Nem könnyű itt megmaradni akárcsak mint magyar... az árakat tekintve pedig egy örökös harc maga a megélhetés. Mindenért fizetünk, jóformán csak fizetünk.
A román pénzt kiküldjük Ukrajnának, a román nép meg nyomorog”
– fogalmazott a férfi.
Románia az unió második legnagyobb föoldgáz-kitermelője, sőt a készletei is jóval nagyobbak mint Magyarországnak, még a rezsiárak többszöröse annak, mint amit mi, itthon fizetünk – hangzik el a riportban, majd megszólaltatják Hortay Olivért, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának igazgatóját, aki elmondja, mindez azért lehetséges, mert az Európai Bizottság folyamatos nyomást helyez a tagállamokra, hogy oldják fel a hatósági árszabályozásokat.
Ezt is ajánljuk a témában

Meghaladta a 60 százalékot a GDP-arányos államadósság a szomszédban.

Azt szeretné, ha egy nagy közös piac alakulna ki az Európai Unióban-ban, ahol a különböző nemzetközi vállalatok szabadon képesek lennének eszközöket vásárolni és ellátni a lakossági vagy vállalati fogyasztókat. Ebbe a gondolkodási keretrendszerbe nem férnek bele a rezsicsökkentéshez, vagy az ársapkához hasonló hatósági eszközök.
– fogalmazott a szakértő.
A Patrióta stábja kilátogatott egy Nagyváradi piacra is, ahol az emberek véleményére voltak kíváncsiak. „Szinte éhen halunk. A fizetéseket amiket kapunk, az egészet oda kell adni az államnak. 30-40 százalékkal emeltek meg mindent” – magyarázta egy férfi.
Mi, nyugdíjasok nem kapunk semmit – ezt már egy hölgy mondta. Az idős nő azt ecsetelte, hogy a szívbeteg testvérének 1400 lej (104 ezer forint)a nyugdíja, majd a kérdésre, miszerint kap-e valamifajta támogatást, a hölgy elmondta: itt nem adnak semmit a nyugdíjasoknak.
A riportban megszólal Czégényi Raymond a Szent László Kulturális Műhely Alapítvány vezetője elmondta, hogy Romániában a legnagyobb veszélyforrása a kivándorlás.
„Ez nem olyan mint Magyarország, ahol azon megy a vita, hogy két– vagy háromszázezer ember vándorolt ki, hanem hatmillió(!) ember, főként fiatalok”
– fogalmazott. „Romániában nincs személyi jövedelemadó-mentesség, és a családtámogatások mértéke meg sem közelíti a magyarországi, GDP-arányosan mintegy 6 százalékos szintet (ami az uniós átlag nagyjából kétszerese). Ehelyett Romániában ez az arány 1–2 százalék körül alakul” – mondta. A teljes riportot a Patrióta Youtube-csatornáján tudja megnézni:
Ezt is ajánljuk a témában

Tovább csökkent a szomszédos állam GDP-je a legfrissebb adatok szerint.

Képernyőfotó: Youtube/Patrióta