Magyar Péter leleplezte a legnagyobb félelmét: így menekül a Tisza Párt elnöke

Meglehetősen többértelmű kijelentést tett sajtótájékoztatóján a politikus.

Nem a pénzbőség ideje jön most Európában. Ami van, arra költsük, amire való.

Igazából csak a fenti volna az állításom. De ha kell, mondom tovább.
„Mai szempontból nézve az ukrán fél pénzügyi szükségletei hatalmasak. 800 milliárd dollárt tesznek ki, ami magában foglalja a makrogazdasági stabilitást, a veszteségek megtérítését, az újjáépítés, a helyreállítás és a gazdasági növekedés finanszírozásának igényeit. Ebbe nem tartoznak bele a védelmi pénzeszközök” – fogalmazott európai szövetségeseivel folytatott tárgyalásai előtt Kijevben Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök. Eme igényekről Volodimir Zelenszkij államfő is beszélt még decemberben,

úgy csomagolva őket, mintha ez a „gazdasági prosperitási terv” valamiféle „lehetőség” és „nagy üzlet” lenne nyugati szövetségeseik számára.
Hogy mekkora az üzlet valójában, azt a BlackRock nemrég már megmutatta: 2024-ben nagy dérrel-dúrral bejelentett egy nagyságrendekkel kisebb, 15 milliárd dolláros újjáépítési csomagot Ukrajnának, aztán Donald Trump győzelmét alig megvárva már vissza is vonta. Nem éri meg. Még ez sem, nemhogy az ötvenháromszorosa. Vagy ha úgy jobban tetszik: az éves magyar GDP – a gazdaság által megtermelt javak összessége, nem a költségvetés – négyszerese, és egy kicsivel több, mint a svéd vagy a belga össztermék.
Persze hogy nem éri meg. Önmagában attól még nem lesz jó üzlet valami, hogy nagy számok vannak mellé karcolva.
Ha így volna, akkor rohanna a globális nagytőke megfejleszteni Dél-Szudánt meg a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Ott, a trópusi erdők közepén, a hadurak és milíciák uralta, infrastruktúra nélküli nyomorban lehetne aztán csak gazdasági prosperitási tervet végrehajtani. Nem is 800 milliárd dollárosat! 1,6 billiósat! 3,2 billiósat! 20 trilliósat! Csilliósat!
Óh, édes naivitás, ne hagyj el, s hozz hályogos szememre kamillateát!