Ugyanakkor Rutte maga is elismerte: a szövetségen belül nincs egység Ukrajna teljes jogú NATO-tagságát illetően.
Nyíltan kimondta, hogy több tagállam – köztük Magyarország, az Egyesült Államok és más szövetségesek – ellenzik vagy legalábbis erősen kételkednek Ukrajna felvételének realitásában és következményeiben.
Ez a megosztottság jól mutatja a törésvonalat a NATO-n belül: míg egyes országok a katonai eszkalációt és a hosszú távú konfrontációt vállalnák, addig mások – köztük Magyarország – következetesen a háború lezárását és a béketárgyalások szükségességét hangsúlyozzák.
A horvát látogatás során Rutte méltatta Zágráb szerepét is: Horvátország 2009-es csatlakozása óta „megbízható és értékes” NATO-tag, amely már 2025-ben elérte a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási szintet. Emellett a főtitkár külön kiemelte
Horvátország Ukrajnának nyújtott több mint 300 millió eurós katonai támogatását, beleértve helikoptereket, tüzérségi rendszereket, lőszert és védelmi felszereléseket.