A csalódott német kancellárt sem nyűgözte le a megkötött vámmegállapodás, de beletörődött

Friedrich Merz szerint károkat fog okozni az Ursula von der Leyen által megkötött egyezség.

Semmit sem tudnak garantálni az ígért ezermilliárdokból – tudta meg a POLITICO.
Magas rangú európai bizottsági források nyilatkoztak a brüsszeli POLITICO-nak az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Donald Trump amerikai elnök által a hétvégén Skóciában nyélbe ütött kereskedelmi megállapodásról.
Emlékezetes: a deal értelmében az Amerikai Egyesült Államok EU-ba irányuló exportja vámmentességet élvez, az USA-ba exportált európai termékek legtöbb csoportja, köztük az autók, a félvezetők és chipek után viszont 15 százalék vámot kell majd fizetni. Bizonyos szektorok, köztük például a gyógyszeripar, egyelőre kimaradtak a megállapodásból. Ursula von der Leyen emellett azt is megígérte Donald Trumpnak, hogy az EU a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol majd amerikai energiahordozókat, és 600 milliárd dollárt fektet be az USA-ban.
A brüsszeli lap a megállapodás utóbbi pontjaira volt kíváncsi, hiszen az Európai Unió piacgazdaság és 27 szuverén nemzetgazdasággal bíró tagállam szövetsége, így nem teljesen egyértelmű, hogyan tud az Európai Bizottság elnöke energiavásárlást és főleg piaci befektetéseket ígérni.
A POLITICO-nak nyilatkozó vezető bizottsági tisztviselők végülis elmondták: sehogy.
„Ez nem olyasmi, amit az EU mint közhivatal garantálhatna. Ez olyasmi, ami magáncégek szándékain múlik” – mondta egyikük, hozzátéve, hogy a Bizottság nem jelentett be semmiféle támogatási programot az ígért befektetések ösztönzésére, de még időhatárt sem szabott, amelyen belül a 600 milliárd dollárt el kellene költeni Amerikában. Az összeget a bizottsági tisztviselő szerint „különböző üzleti szövetségekkel és cégekkel folytatott részletes megbeszéléseken” dolgozták ki, és vállalatok befektetési szándékain alapszik.
A brüsszeli Jacques Delors Centre kutatóintézet szakértője,
Nils Redeker úgy látja, hogy „a deal ezen része jórészt színlelés”,
hiszen az EU „ugye nem Kína, szóval senki sem mondhatja meg magánvállalatoknak, hogy mennyit fektessenek be az USA-ban”.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP